2022.06.09. 19:02
Klebelsberg szívügye volt a sportélet
Klebelsberg Kunó és a sport kapcsolatát mutatja be a Magyar Sportmúzeum és a Magyar Sporttudományi Társaság közös kiállítása, amely ma még megtekinthető a Szent-Györgyi Albert Agórában. Az egykori kultuszminiszternek szívügye volt a Trianon utáni magyar sportélet fellendítése.
Fotó: Török János
A testnevelés és a sport ügye a trianoni békediktátum után jelentősen átértékelődött. A téma súlya bel- és külpolitikai, de elsősorban hadügyi, honvédelmi vonatkozásban is felerősödött – olvasható az Agórában az Országos Sporttudományi Kongresszus apropóján kihelyezett Klebelsberg és a sport című tárlaton.
A diktátumban ugyanis megtiltották az általános hadkötelezettséget, és maximálták a fegyverben lévők számát is. Ennek okán került előtérbe hazánkban az iskolai és azon kívüli testnevelés „burkolt katonai előképzés jellegének”, valamint a remélt olimpiai sikerek révén a pozitív országimázskép erősítése.
Ezt a célt szolgálta az 1921-es testnevelési törvény, amelyet Klebelsberg nagyban támogatott.
Gondoskodnunk kell arról, hogy azt a testedző munkát, amelyet korábban az egész férfinépességgel a hadsereg végzett, most a magyar sport végezze el
– idézte a Nemzeti Sport a kultuszminisztert.
Az első világháború utáni nehéz gazdasági helyzetben a sportélet fellendítéséhez szükséges anyagi háttér nem állt rendelkezésre. Klebelsberg a Testnevelési Alap helyreállítását kezdeményezte Kállay Tibor pénzügyminiszternél, amely 1924-ben meg is történt. Ennek köszönhetően egy évre rá megnyitotta kapuit a Testnevelési Főiskola.
Klebelsberg vezető szerepet vállalt a főiskolai sportszakember-képzés megszervezésében, és támogatta az iskolai testnevelés kötelezővé tételét minden iskolatípusban.
„Nekem nem eszményem a szűkmellű, szemüveges gyerek, aki naphosszat könyve fölé görnyed, és akinek fejletlen mellkasában... hamarosan fészket rak a tuberkolózis halálmadara” – írta Küzdelmek könyve című művében. Tornatermek és -udvarok, játszóterek, tanuszodák létesítését szorgalmazta.
Kultuszminiszteri tevékenységén belül a testnevelés és a sport ügyének összegzéseként 1930 novemberében kedvenc városában, Szegeden nagyszabású és országos jelentőségű kongresszust hívott össze, amelyen az ügy mellett elkötelezett, olyan prominens személy is felszólalt, mint a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert.
Szegedi hírek
- Bakay utcai lakó: barbárság, ami itt zajlik
- Csökkenhetnek az üzemanyagárak a kamara elnöke szerint – Fotók
- A szúnyogok miatt írt levelet Botka Lászlónak Joób Márton
- Nyolcvan Munkácsy-képből nyílik kiállítás a Móra Ferenc Múzeumban - Galéria
- Negyvenöt éve járják Szegedet trolibuszok