14. Szegedi Képregényfesztivál a Somogyi-könyvtárban

A fesztivál látogatói a műfaj örökifjú klasszikusai mellett a kortárs irányzatokkal és alkotókkal is megismerkedhetnek. A képregényrajzolókat alkotás közben figyelheti meg az érdeklődő nagyérdemű, sőt, a vállalkozókedvűek ceruzát ragadva társulhatnak az alkotáshoz. A fesztivál idejére a képregénykiadók és -terjesztők is jelen lesznek kínálatukkal, biztosítva az újdonságok megtekintésének és megvásárlásának lehetőségét. A fesztivál a korábbi évekhez hasonlóan igazi képregényes csemegéket kínál, neves alkotók tartanak előadásokat, így például Fazekas Attila mesél 50 éves pályafutásáról, alkotói módszereiről, beszélgetőtársa Kertész Sándor lesz. Fazekas Attila a legnagyobb képregényes életművel rendelkező grafikusművész. Több ezer oldal megrajzolója, aki 1972 óta – már ötven éve – mind a mai napig aktív rajzoló. Legendás képregények megalkotása fűződik a nevéhez, amelyek közül ma már több is kincsnek számít a gyűjtők körében.

Kertész Sándor a képregény és az irodalom kapcsolatát vizsgálja előadásában. Egy félreértésen alapulva évtizedekig hitték Magyarországon, hogy a képregény nem más, mint irodalmi művek képes feldolgozása. De hogy milyen irodalmi művek és hogyan lettek a képes elbeszélési forma alanyai, azt egyrészt a politika, másrészt az alkotók, szerkesztők irodalmi műveltsége is meghatározta. Ezeknek a műveknek ered a nyomába Kertész Sándor.

Márok Attila a Toldi – A malomkő árnyéka című képregénykötet kapcsán az új digitális 3D technikákról oszt meg érdekességeket a közönséggel, de érkezik Váradi Gábor is, aki a tavalyi fesztiválon megkezdett képregényes-mitológiás sorozat folytatásaként ezúttal a képregények mitológiateremtő erejére koncentrál előadásában.

A fesztivál vendége lesz a Hellboy című képregény magyar alkotója, László Márk is, akivel Frank Zita, a Vadvirágok Könyvműhely főszerkesztője beszélget majd. A napjainkra nemzetközi ismertséget elért alkotó első publikált képregényes munkája Csepella Olivér 2016-ban megjelent Nyugat+Zombikjában volt. 2020 elején jelentek meg első külföldi munkái, egy rövid történet a Hellboy Winter Specialben a Dark Horse Comicsnál (ami magyarul a Szívesség a fösvénynek címet kapta), majd egy teljes füzetnyi képregény a BOOM! Studios gondozásában, ami a Jim Henson’s The Storyteller: Ghosts címen jelent meg, ezt ő is írta. Idén jelent meg a Hellboy Budapesten című munkája.

Mindemellett egy kerekasztal-beszélgetést hallgathatnak meg az érdeklődők a női képregényhősökről Frank Zita, Kleinheincz Csilla, Szép Eszter és Szabó Zoltán Ádám tolmácsolásában, ahol a moderátor Bedekovics Ákos lesz.

A 14. Szegedi Képregényfesztivál díszvendége a világhírű szerb képregényalkotó, Aleksandar Zograf lesz.

Aleksandar Zograf, valódi nevén Sasa Rakezic 1963-ban született Szerbiában. Eredetileg újságírónak készült, már 17 éves korában jelentek meg cikkei az országos sajtóban. Ezzel párhuzamosan rajzolni is kezdett, és hamarosan felismerte, hogy az által elképzelt rövid történetek képregényként működnek a legjobban. Az 1990-es évektől kezdve munkái helyet kaptak amerikai és kanadai antológiákban és számos európai magazinban. Határtalan érdeklődésének köszönhetően a legkülönbözőbb témákkal foglalkozik műveiben, amelyek elkészítéséhez dokumentarista igényességgel folytat kutatásokat. Számos alkalommal járt Magyarországon is, ahová mindig szívesen tér vissza. Két önálló kötete jelent meg eddig nálunk (Pszichonauta: látomások a Balkánról, 2006 és Elhasznált világ, 2010), valamint több rövid képregénye a Műútban, a Szépirodalmi Figyelőben, a Papírmoziban és a Csillagszálló antológiában. A budapesti rendezvények után most először látogat el a szegedi képregényfesztiválra, és ebből az alkalomból egy újabb képregényfüzete is megjelenik „TV-függők, TV-álmok” címen. (Szabó Zoltán Ádám „Zoo_Lee”)

A fesztiválon az előadások 10-16 óráig tartanak majd, a két blokk között 50 perces szünettel.

A 14. Képregény fesztivált több kiállítás kíséri, amelyeket a fesztivál napjától egészen december 17-ig megtekinthet majd a közönség. Így például Fazekas Attila képregény-mozaikjai, Márok Attila, a Toldi – a malomkő árnyéka című képregényének néhány rajza, valamint egy, a Korcsmáros Pál-díjas képregényrajzolóra és grafikusra, Sarlós Endrére emlékező kiállítás is megnyílik majd. A 2022 júniusában elhunyt alkotó nevéhez olyan művek főződnek, mint az Elfeledett hősök, A Trianon-kód, a Mecseki láthatatlanok, vagy éppen a Seuso-mozaik egyes fejezetei.