Kedd asszonyát ünnepeltük

Megszakad a kender töve, kezdődhet a nyűvés a határban, míg a kertekben ma szedik le az úgynevezett annababot, vagy más néven a Szent Anna-babot – elődeink legalábbis így tartották. Július huszonhatodika, Szent Anna napja van, vagy ahogyan Szeged környékén tartották, Kedd asszonyának ünnepe. A szegedi születésű néprajzkutató, Bálint Sándor Ünnepi kalendáriuma szerint ugyanis a hét napjai közül a kedd szinte egy félezreden át Szent Anna tiszteletét szolgálta. Az írás szerint először a hónap első keddjét, majd az ünnepét megelőző kilenc keddet, végül az esztendő minden keddi napját szentelték neki. 

Szent Annának szentelték a keddet

De miért épp a kedd? Erre a Teleki-kódex adott választ, miszerint: „Szent Emerencia asszony terőbe esék és szülé az ő első leányát keddön, melyet neveze Annának. Szent Anna a hétnek neminemű keddin szüle. Egészségbe szülé az igaz Dávidnak királyi plántáját, ez világnak előtte választott leányt, az édes Szíz Máriát. Mária keddön választaték Istennek szülőanyjává és keddön szabadula meg a testnek tömlöcéből.” 

Ép­­pen ezért évszáza­do­­kon át do­logtiltó nap volt a Szent Annának szentelt kedd az asszonyok számára, így nem csoda, hogy Szegeden és annak környékén Kedd asszonyaként emlegették Szűz Mária édesanyját. Jankovics Marcell Jelkép-kalendáriuma szerint mindez nem a magyar pogányságban gyökerezik, mint egyesek föltételezték, hanem a középkor végének népi jámborságában. Mint írta, a Keddasszony Szent Anna módjára és az ő képében megsegíti a benne bizakodó, gyermekáldásért, könnyű szülésért könyörgő asszonynépet, ezért a szőregi idősek még a múlt század végén is újhold keddjén misét mondattak Szent Anna tiszteletére. 

Szűz Mária édesanyját a gazdasszonyok, a bányászok, a szabók, valamint a járványos betegségben szenvedők, haldoklók egyik pártfogójaként is szokták emlegetni, míg a katolikusok a meddő, a terhes és szülő nők védőszentjének tartják, hozzá fohászkodnak pártfogásért. Több helyen a meddő nők böjtöltek is keddenként. 

Kender, bab és vöröshagyma

Persze mint minden naphoz, így Szent Anna ünnepéhez is kapcsolódtak hiedelmek, népszokások. Ilyen volt a kender nyűvése, amelyet már cikkünk elején is említettünk, valamint jó idő esetén az annabab szedése. Medvesalján – a Medves-hegység mellett fekvő településcsoport Salgótarján és Fülek keleti szomszédságában – Anna-nap előtt egy héttel szedték ki a talajból, mert úgy vélték, hogy így tovább eláll. De a Drávaszögben is azt tartják, hogy július 26. környékén érdemes kiszedni a vöröshagymát a tartósság érdekében. Emellett elődeink, főként Doroszlón és Topolyán azt tartották, hogy ekkor rajzanak a legyek, mert Anna kötényében hordja a bogarakat, és ahol nyitva talál ablakot, ajtót, ott bedobja. 

A Csízió, vagyis a 24 verssorból álló öröknaptár alapján Szent Anna hónapjában tartózkodni kell a borsos és fűszeres ételektől, valamint az édes lekvároktól, de ugyanígy nem ajánlatos az érvágás, a purgálás és az asszonnyal együtt hálás sem. Ártalmas az is, ha sokat alszunk júliusban, valamint az is, ha nagyobb fürdőt veszünk. A Csízió szerint az italba zsályát, ürmöt és ezerlevelű füvet érdemes áztatni ilyenkor. 

Algyő és Szentes is ünnepel a hétvégén

Isten kegyelme, könyörület, kedvesség – ezt jelenti a szent neve, aki egyébként példája volt az anyák önfeláldozó szeretetének, valamint az asszonyi gondoskodással összefüggő foglalkozást választóknak. Szent Anna tiszteletére számos településen építettek kápolnát vagy templomot, valamint több szakrális tájat is róla ne­veztek el. Vármegyénkben két településen tisztelegnek Szűz Mária édesanyja előtt, ugyanis az algyői és a szentesi római katolikus templomnak is Szent Anna a védőszentje. Így a hétvégén mindkét helyszínen búcsú lesz. 

Az Anna kedvelt névünnep, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint Magyarország legrégebbi – csaknem kétszáz éves –, legszebb kulisszával bíró, igényes szórakozást nyújtó társasági eseménye, a balatonfüredi Anna-bál. A különleges rendezvényt először 1825. július 26-án tartották meg Szentgyörgyi Horváth Fülöp János szervezésében, aki a füredi Horváth-házban lánya, Krisztina tiszteletére rendezte meg a bált. Érdekesség, hogy Krisztina öt keresztnevet is kapott, de ezek között nem szerepelt az Anna. Ugyanakkor Krisztina ezen a bálon ismerkedett meg későbbi férjével, Kiss Ernő huszár főhadnaggyal. Ma már az Anna Grand Hotel díszes termei, patinás udvara és a Gyógy tér szolgál otthonául a bálnak, amelyen a legszebb lányt is megválasztják. Idén július 29-én szervezik meg az eseményt.