Képeslapokat küldünk Kistelekről - Fotók

Kisteleket mint települést először 1420-ban említik, helyén már a középkorban templomos, kun település létezett. A törökdúlás után után hosszabb időre Szeged pusztája lett. Aztán 1774-ben a kormány ráparancsolt Szegedre, hogy szakítson ki határából 11 ezer hold földet, és azt népesítse be. Így 100 családot hozattak ide, leginkább a Mátra vidékéről. Így született meg az új település, Amely 1970-től nagyközség, 1984-ban városi jogú nagyközség lett. Városi rangot 1989. március 1-jén kapott. 

Kisteleken jelenleg egyetlen, országos védelem alatt álló épületet tartanak nyilván, a római katolikus templomot. A középkori, majd a helyén 1778–1782 között, Szent Péter és Pál tiszteletére épített, vályogfalú, nádtetős templom helyét továbbra is megőrizve 1825–1831 között emelték a most is látható épületet. Nem ez azonban a város egyetlen jelentős, értékes építészeti öröksége. A 2004-ben elkészült építészeti örökségvédelmi hatástanulmány 22 népi lakóházat, parasztpolgárházat vagy gazdaházat, továbbá a zsidó temető sírköveit ajánlotta országos védelemre eredetiben megőrződött építészeti jegyeik vagy történeti értékük alapján. További 67 épületet ítélt helyi viszonylatban kiemelkedő ér­­téknek és még 61 épületet jellegében megőrzendőnek. A településen összesen 11 napsugaras ház áll még. 

Épületei mellett egyéb építészeti emlékei is jelentősek. Kulturális értékeik között tartják számon például a templom oldalában kialakított téren, a volt „szovjet hősök” emlékművére építve a Borvendég Béla által tervezett emlékművet. Középpontjában Szatmári Gyöngyi In memoriam című alkotása látható, Amely a Fájdalmas Anyát állítja elénk. A szobor mögötti falon a 171 kisteleki hős neve olvasható. De ikonikus épített értéke Kisteleknek a Szent István díszkút és a Kocsó kápolna is. 

1774-ben a kormány ráparancsolt Szegedre, hogy szakítson ki határából 11 ezer hold földet, és azt népesítse be. 100 családot hozattak ide, leginkább a Mátra vidékéről.