Csongrád megyei futballtúránkban Mórahalomra látogattunk el, ahol remek körülmények között lehet edzeni

Tiptop. Vagy inkább magyarul: elsőrangú. Ez a jelző jutott eszünkbe először, amikor megérkeztünk Mórahalomra, a Móradombi stadionhoz. A Csongrád megyei futballtúra újabb állomásának egy olyan létesítmény adott otthont, amelyet minden településnek kívánhatnánk. Két villanyfényes füves, közte a centerpálya, egy műfüves nagy méretű pálya, rekortán kispálya kosárlabda-palánkokkal és a lelátó, valamint alatta az öltözőblokk – ezekből a részekből áll a stadion. Ottjártunkkor éppen befejeződött az edzőpálya vonalazása, amelynek egyenességében sok hiba nem volt. Öröm ide jönni.

SZÁZ FÖLÖTT

És ezt így gondolják a Mórahalom VSE utánpótlását alkotó gyerekek is a hét évestől a 19 évesig – összesen több mint száz fiatal.

– U7, U9, U11, U13, U14, U17 és U19: ez a hét korosztály alkotja a szakosztályunkat, amely inkább hat, hiszen az U13 és az U14 mondható egy keretnek, az utóbbiból pedig játszanak felfelé az U17-be is – mondta a Mórahalom VSE labdarúgó-szakosztályának technikai vezetője, Dobó Zoltán, aki a felnőttcsapat koordinálása mellett főleg az utánpótláscsapatokért felel. – A Bozsik-programban csoportvezetők vagyunk, ezért itt van a legtöbb torna, illetve két-két fesztivál Kistelekkel megosztva. Heti három edzése van a legkisebbeknek, ez a szám U13-tól felfelé kiegészül egy erőnléti edzéssel. A többség leginkább a kisebb generációkban mórahalmi, de az U13-asokhoz járnak hozzánk Domaszékről, és az U7-eseknél sokan áthozzák óvodába a gyerekeket Ásotthalomról, Zákányszékről, akik aztán nálunk futballoznak.

MINDEN IDŐBEN

Bár a vénasszonyok nyara javában tombol, ám az időjárás nem lesz mindig ilyen. Lehet bármilyen idő, Mórahalmon nem marad el edzés.

– Decemberben lesz egy hónap leállásunk, mivel a kézilabda kinőtte magát, az új sportcsarnok telítve van. Ám a régi, felújított iskolai termet tudjuk használni, igaz, abban is sok időpont foglalt – mondta a korábban játékvezetőként dolgozó Dobó Zoltán. – Mórahalom sportpalettája széles: említettem a kézilabdát, aztán a cselgáncs, az ugrókötél, az úszás, az atlétika mind megosztja a gyerekeket. Vannak, akik többet is csinálnak párhuzamosan, de előbb vagy utóbb dönteniük kell egy sportág mellett. És akkor még nem beszéltem az egyéb szabadidős lehetőségekről, így a zenei, a hittan, a néptánc elfoglaltságokról. Így sem panaszkodunk: U7-ben 25, U9-ben 15, U11-ben 15, U13-ban és U14-ben vegyesen 23, U17-ben és U19-ben közösen 25 fő az aktív létszám, és ebbe nem számoltam bele a további, regisztrált játékosokat. Az utóbbi években a lemorzsolódás sem jellemző, hiszen az elvem a közösség kialakítása. Egy olyan település, mint Mórahalom labdarúgása a gyerekek közösségépítéséről kell, hogy szóljon. Ekkor szeret kijönni az edzésre, és ezért jön el a meccsre, nem pedig elsősorban azért, hogy megtanuljon mondjuk 75-öt dekázni. Legyen egy jó társaság, ez a kollégákkal közös hitvallásunk. Akik ügyesebbek, úgyis elmennek Szegedre vagy akár messzebb is. Az ügyesség csak egy dolog, ám fontosabb, hogy esőben vagy sérülten is kijön közénk, mert szereti a futballt.

JÓ PÉLDÁK

A Mórahalom felnőttcsapatát főleg helyiek alkotják.

– Kevesen mondhatják el magukról, hogy ennyire a helyiekre épül a felnőttcsapat, mint nálunk. Nagyon jók a körülményeink, és ezt az adottságunkat próbáljuk megtölteni élettel. Eltökélt célom és meggyőződésem, hogy a gyerekeket egy erősebb közegben, például egy kiemelt bajnokságban szerepeltessük, ahol jó alapokkal, magabiztosan játszhatnának és fejlődnének, így pedig még többen kerülhetnének be a megye felnőtt vérkeringésébe. Célom még, hogy Mórahalmon legyen a megyei I. osztály mellett egy megyei III. osztályú csapat is, amelyben az utánpótlás korúak szerepelhetnének. Jó példa kettő is van: Hódmezővásárhely és Makó – mondta Dobó Zoltán, akinek a munkáját Míg Tamás, Szalma Gergely és Lehota István segíti.