2021.11.08. 19:58
Magyar György a makói labdarúgás ikonikus alakja – Fotók
Miközben a labdarúgó NB III. Közép csoportjának őszi idényében remekel a Makó FC, és a dobogón áll, egyik leghűségesebb játékosa, Magyar György négyszázötvenedik alkalommal léphetett pályára sárga-zöld mezben. A csapattól pedig ezért tortát kapott a civilben tűzoltóként dolgozó 42 éves futballista.
– Óriási élmény, hogy immár túl vagyok a négyszázötvenedik mérkőzésemen a Makó FC mezében
– jegyezte meg büszkén érdeklődésünkre Magyar György, aki 1999-ben Vízi István klubelnök invitálására igazolt Makóra Szegedről. Kisebb megszakítások voltak az elmúlt huszonkét esztendőben hagymavárosi pályafutásában. A 2011–2012-es idény első felét a Szeged 2011-gyel a másodosztályban töltötte, majd visszatért Makóra. 2013 telén Mórahalomra igazolt, ahol játékos-edzőként dolgozott, 2018 nyara óta erősíti újra a Makót.
– Mindig remek csapatokban játszhattam itt. Makó fontos része az életemnek, hiszen negyvenkét évemnek közel az egyharmadát töltöttem itt
– tette hozzá.
Gerincsérv
2018-ban, amikor Mórahalomról visszatért Makóra, egy komoly problémával is meg kellett küzdenie, amely akár az aktív játékos-pályafutását is veszélyeztethette volna, végül szerencsére az odafigyelés meghozta a gyümölcsét.
– Volt egy kialakuló gerincsérvem, de szerencsére nem kellett megműteni, McKenzie-tornával rendbe jött. Ekkor három hónapig nem mozoghattam, csak tornázhattam. Ez egy kulcsidőszak volt, azóta nagyon odafigyelek magamra, tudatosabbá váltam. Rendszeresen biciklizem, jártam félmaratonon is. Ezeknek köszönhetően eltűnt rólam a maradék zsírréteg, sajnos egy pici izommal, de a mozgás sokkal könnyebben megy. Ez is az oka, hogy még mindig futballozom, de azt már biztosra veszem, hogy ez az utolsó szezonom az NB III.-ban. Úgy érzem, van még bennem energia, szeretnék tovább futballozni addig, amíg nem hátráltatom a csapatom – beszélt egészségi állapotáról.
Egyetlen titok
Elmondása szerint a legnagyobb titka, hogy nem kötelezettségnek veszi az edzéseket és mérkőzéseket, hanem élvezettel csinálja azokat. Az 1994–1995-ös idény óta játszik a felnőttek között, öt mérkőzésen pedig az NB I.-ben is pályára lépett fiatalon, amikor Szegedről kölcsönadták az akasztói Stadler FC ifjúsági csapatába.
A makói labdarúgás fénykorát a kétezres években élte, a 2008–2009-es szezonban pedig bronzérem került Magyar Györgyék nyakába az NB II. Keleti csoportjában. A pontvadászat győztese a Ferencváros, az ezüstérmes a DVSC-DEAC volt.
Csúcson 2009-ben
– Sok mérkőzésem és még több edzésem volt Makón, ennyiből szinte lehetetlen kedvencet választani. A társak is cserélődtek, bár a kétezres években viszonylag állandó társaságunk volt, valószínűleg ennek is köszönhettük a jó szereplésünket. Kedvenc gólom vagy meccsem nincs, de a Ferencváros elleni mérkőzések különlegesek, hiszen rengeteg szurkoló előtt játszhattunk itthon és az Üllői úton is. Az igazán fontos viszont a társaságunk volt, hogy milyen becsben tartjuk egymást. Egymásért harcoltunk Maróti Sadával, Czirbus Gabival, Puskás Csabival, de felsorolhatnék mindenkit a csapatból, ez volt a csúcs – emlékezett vissza pályafutása legnagyobb sikerére Magyar György.
Miután Makóra igazolt, élt ott néhány évet, majd 2010 környékén költözött vissza Szegedre, ahol a Magyar Postánál dolgozott csomagkézbesítő futárként. Hosszabb ideje már tűzoltó, amelyre a labdarúgáshoz hasonlóan csapatjátékként tekint.
Ami pedig Magyar György és a Makó FC jelenét illeti, a fényes ősz derekán tartanak az NB III. Közép csoportjában. Tizenegy mérkőzésen át nem találtak legyőzőre, fordulókon át vezették a tabellát. Jelenleg a harmadik helyen állnak, az elmúlt négy mérkőzésen viszont két pontot szereztek, így kisebb hullámvölgyre gondolhatunk.
Újabb remek generáció
– Nem kell megijedni, nincs semmi komolyabb probléma. Csak egy olyan sorozatba kerültünk, amikor a gólhelyzeteinket nem tudják értékesíteni. Az viszont bizakodásra ad okot, hogy a második félidőket rendre jobban bírjuk erőnlétileg az ellenfeleinknél. Ezt pedig annak köszönhetjük, hogy már az előző megyeegyes idényünkben is a harmadosztályra készültünk. Együtt maradt a keret, érkeztek néhányan. Összejött itt egy jó generáció, rendszeresen játszik mindenki – avatott be a részletekbe.
Miként a csupa szív labdarúgó elmondta, eddig várakozáson felül teljesítenek csapatával. Feljutóként a csapatok nagy része fekete ló volt számukra, de az is nehezítő körülmény, hogy míg a mezőny fele nagyjából félprofiként sportol, addig az összes makói játékos amatőr, civil munka mellett futballozik.
2021-ben még öt mérkőzés vár a makóiakra a bajnokságban. December ötödikén Monoron zárnak, majd február tizenharmadikán Vácott nyitják a tavaszt. Magyar György a hátralevő öt találkozón úgy számol, nyolc-tíz pontot begyűjtenek, ami méltó befejezése lehetne a remek sárga-zöld ősznek.