Kiera Cass: Eljegyezve

Kiera Cass a Párválasztó sorozattal lett ismert hazánkban. Blogomban írtam már arról a történetről, mely kifejezetten tetszett. Az írónő új regénye hasonlóan szép – bár számomra kissé giccsesebb – borítóval és hasonló tematikával jelent meg. Ugyanúgy egy királyi udvarban játszódik és az alapszituáció is hasonló: egy herceg feleséget keres magának. Hát miért ne lenne ez is olyan könnyed, élvezetes regény, mint az előzőek? – gondoltam.

Bár tény, hogy kikapcsolódásnak megfelel, inkább azoknak ajánlanám, akik felnőttként sem idegenkednek attól az érzéstől, hogy egy esti mesét olvasnak. Az alapprobléma számomra az volt, hogy a helyszínek, sőt a szereplők is olyan fantázianeveket kaptak, melyek abszolút a gyerekeknek szóló történeteket idézik. Koroa királyságban, a Keresken kastélyban játszódik a történet nagy része, de jelentős szerepet kap a szomszéd királyság, Izoltánia is. Hát csoda, ha egyből elgondolkozik az ember, hány éveseknek szánták a regényt? Szóval ezen az első pár fejezet során túl kell lendülni – igaz, a sztori ezt követően sem lesz sokkal komolyabb.

A történet főszereplője Hollis, akinek sok más, vele egykorú fiatal hölggyel együtt a palotában az az életcélja, hogy felhívja magára a fiatal király figyelmét. Nos, ez sikerül is, gyakorlatilag már a könyv elején úgy ismerjük meg, mint az első számú esélyest. Hamarosan szerelmet is vall neki Jameson király, így belecsöppen abba az életbe, ahol már jövendőbeli koronás életére készítik fel. Egyből megtapasztalja, milyen az, amikor befolyásos udvaroncok keresik a kegyeit, amikor viszont a szomszédos ország uralkodópárja bejelenti látogatási szándékát, gyorstalpalón kell elsajátítania országa történelmét, hogy ne valljon szégyent királya párjaként, ha beszélgetésbe elegyednek.

A király jövendőbelijeként egyik első feladata részt venni egy család kihallgatásán, akik Izoltániából költöznének át Koroába. Hollis mondja ki, hogy engedélyezi letelepedésüket, a család pedig a kastélyban kap szállást. Így ismeri meg Silast, akin az első pillanatban megakad a szeme,hamarosan pedig komoly döntést kell meghoznia. Beházasodik az udvarba, valóra váltva ezzel egész családja álmát, vagy ahelyett, hogy az uralkodó biodíszlete lenne, inkább valódi életet él egy olyan férfi mellett, aki iránt valódi szerelemre lobbant?

Nos, ahogy látható, a történet se nem túl bonyolult, se nem túl csavaros. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az utolsó pár fejezet azért komoly fordulatot tartogat – nem véletlenül, hiszen a regénynek lesz folytatása is. Ez pedig mindenképpen kiemeli a sztorit a királynős, rózsaszín mázból, ami kifejezetten jót tesz neki. Hasonlóan értékelhető szál benne Hollis kapcsolata Izoltánia királynőjével, melyből szintén az derül ki, hogy a felszínes csillogás mögött az uralkodó osztály élete sem fenékig tejfel. Szóval vannak a regényben érdekes emberi sorsok, és ha ezekre koncentrálunk a mesevilág mögött, egészen tanulságos sztorit láthatunk kibontakozni. Ettől függetlenül valószínűleg csak azoknak tetszik majd a regény, akik kiskorukban is szerették a királynős meséket – és talán pont azért, mert felnőttként is újraélhetik azt az élményt, csak egy kicsit becsomagolva felnőttes drámákkal és gondolatokkal.