A zsidó mártírokra emlékeztek – Fotók

Holokauszt 77 címmel rende­zett mártírmegemlékezést va­sárnap a Hódmezővásárhelyi Zsidó Hitközség. A múltidézés a Tuhutum utcai zsidó temetőben kezdődött, majd a zsinagógában folytatódott.

– 1944. június 16-án 10 óra 10 perckor megállt a vásárhelyi zsinagóga órája. A mai napig ezt az időt jelzi. Mementó arra, hogy milyen borzalom várt a 737 hódmezővásárhelyi zsidó férfira, nőre, gyermekre, öregre – hangsúlyozta a temetőben elmondott beszédében Deutsch Márta, akinek a családja is átélte a holokauszt borzalmait. Az asszony nagynénje akkor 7 éves volt. A testvérek közül egyedül ő volt képes visszaemlékezni a borzalmakra. Az akkor 5 éves édesapjának az átélt traumák mindent kitöröltek az emlékezetéből.

A vonatok Vásárhelyről in­dultak a szegedi téglagyári gettóba, majd onnan tovább Auschwitzba.

Kassánál azonban bombázni kezdték a síneket, ezért a vonat Auschwitz he­­lyett az ausztriai Strasshofba ment. Így menekülhetett meg a vásárhelyi zsidóság egy része. A korábban induló vonatok végállomása azonban a haláltábor és a gázkamra volt.

612-en a munkaszolgálat során vesztették életüket.

Szegeden pedig az egykori téglagyári gettó bejáratánál, a Cserzy Mihály utca 32. előtt álló Holokauszt emlékoszlopnál tartottak megemlékezést, ugyancsak vasárnap délelőtt. Az eseményen részt vett Juhász Tünde, Csongrád-Csanád megye kormánymegbízottja is. Az egykori téglagyár területén kialakított gyűjtőtáborban 1944 júniusában, kilencezer embert zsúfoltak össze Szegedről és a környező településekről, többek között Hódmezővásárhelyről, Makóról, Kiskunhalasról.

A táborból június 25–28. között három vonat indult Strasshofba és Auschwitzba. A kutatások szerint az 1940-es évek 5600 fős szegedi zsidóságából 2091 ember vált a holokauszt áldozatává, további 612-en a munkaszolgálat során vesztették életüket.

A megemlékezések után Szegeden és Hódmezővásárhelyen is gyászistentiszteletet tartottak a zsinagógában.