Talajjavító algát termelnek egy makói üvegházban

Zöldséget termel és termeltet, 300 őstermelővel áll kapcsolatban, 49 főt foglalkoztat, áruházláncoknak szállít be, legutóbb évi 1,1 milliárdos árbevételt realizált a makói Zöldségcentrum Kft. Kezdeni akart valamit húszéves, kihasználatlan üvegházával és termálvizével, így vetődött fel az Algacentrum ötlete – mondta el Basa Zoltán, az egyik tulajdonos a Grand Hotel Gloriusban tartott múlt heti tanácskozáson. A szakmai hátteret az állami tulajdonú Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nkft. adta, segített a LAVINA Alapítvány, az Ateknea Kft. A Galamb József Mezőgazdasági Szakképző Iskola is beszállt a vállalkozásba, a diákok a tanüzem melletti telephelyen tanulni fogják az algatermesztést.

Algatermelő medence Makón. Az üvegház és a termálvíz adott volt, a szakmai háttér az állami kutatóintézeté. A szerző felvétele
A beruházás pályázati pénz nélkül, jórészt saját erőből indult. Maga a termelőtelep nem került összesen 2 millió forintba. Az üvegházban egy 30 centiméter mélységű, ellipszis alakú, lapátkerékkel áramoltatott vizű medencében szaporodik az alga. Ha mennyisége eléri a két grammot literenként, már kijuttatható, akár a vízzel együtt, sima permetezővel. Az algát centrifugával ki lehet vonni a vízből, így messzebbre is szállítható. A cég egyelőre saját területén használja.

Az alga azért lehet jó üzlet, mert az uniós csatlakozás óta egy sor vegyszer használatát tiltották be, ugyanakkor a verseny miatt mégis muszáj sokféle kemikáliát, műtrágyát használni. Az alga úgy javítja a talaj minőségét, hogy kevesebb műtrágyára van szükség. Ez egyelőre nagyobb gazdaságoknak érheti meg, de az ilyen célra termesztett algákat másutt már 20–50 kilós zsákokban forgalmazzák, ára 9 és 20 ezer forint között mozog. Kiss István, a Bay Zoltán intézet igazgatója arról számolt be lapunknak, hogy a biotechnológiai kutatások egyik iránya ez. Foglalkozik a szakma az állatok takarmányozásában felhasználható, fehérjét és vitaminokat tartalmazó algakészítménnyel is. Ennek azért lehet jelentősége, mert a nagyüzemi jószágtartáshoz használt takarmányba sokáig állati fehérjét kevertek, ennek tilalma óta szóját, de a beszerzés gondot okoz. Ráadásul a legtöbb fajta génmódosított, és bár van sima, magyar szója, a termesztésnek nem igazán felel meg a hazai éghajlat.