Pezsgősdugó és faforgács - látáskárosodáshoz vezethet, ha nem vigyázunk

Olvasónk, [namelink name="Halassy Anita"] arra kíváncsi, hogy a télen leggyakrabban előforduló szemproblémák megelőzhetők, illetve könnyen kezelhetők-e. [namelink name="Dr. Horpácsy Balázs"] szemészorvos szerint attól függ, milyen súlyos esetről beszélünk.

– A téli, ünnepi időszakban sajnos nagyon gyakoriak a pezsgősdugó okozta szemsérülések. Szilveszter környékén nincs olyan ügyeleti nap, hogy ne lássunk el emiatt károsodott szemet. Sokkal elővigyázatosabbnak kéne lenni, mert akár a szeme világát is elveszítheti a szerencsétlenül járt ember. Az alapszabály, hogy nem úgy nyitunk pezsgőt, hogy a saját vagy mások szeme felé tartjuk. Tényleg be kell tartani, mert a vérzésen, repedésen túl a nagy erejű tompa ütéstől akár ki is fordulhat a szem beltartalma. De még ha „csak" reped is a szaruhártya, és sikerül összevarrni, a heg örökre emlékeztetni fog a sérülésre, hiszen akadályozza majd a látást.

Hasonlóan félvállról vett, ám annál gyakoribb és komolyabb károsodást okozó tevékenység még a favágás. Nagyon sokan fűtenek fával, amit érthető módon fel kell aprítani. Ne mellőzzük a védőfelszerelések használatát! Óhatatlanul is az archoz, így könnyen a szemhez csapódik a hegyes, éles faforgács, ami fájdalmas sérüléseket okozhat: belefúródhat a szaruhártyába, de ki is szúrhatja azt. Lehetőség szerint húzzunk védőszemüveget, ha fát vágunk!

– Mire számíthatunk még télen?

 – Kevésbé drasztikus, de szintén elég jellemző erre az időszakra a kötőhártya- és szaruhártya-gyulladásos megbetegedések szaporodása. Külön-külön és együtt is jelentkezhet a kellemetlen fertőzés, ami akár járványszerűen átmehet a család és a közösség minden tagján. Fertőző tehát, de megfelelő elővigyázatosság mellett mégis elkerülhető betegség.

Ha kisgyermek szenved tőle, nem szoktuk közösségbe engedni, mert jellemzően úgy terjed, hogy a szem megtörlése után váladék kerül a törölközőre, ruhára, tárgyakra, amit aztán a többi gyerek is összefogdos, és már meg is van a baj.

Egy iskolás gyereknek azonban el lehet magyarázni ezt a mechanizmust, megérti, hogy miért ne nyúlkáljon a szeméhez, miért kell sűrűn kezet mosni, és mire figyeljen. Legtöbbször egyébként gyorsan és jól gyógyul. Szemorvosok azt szokták mondani, hogy cseppekkel egy hét alatt, cseppek nélkül hét nap alatt esik át rajta a beteg.

– Sokan panaszkodnak ebben az időszakban szemszárazságra és szemkönnyezésre is?

– Természetesen igen, az időjárási körülmények ugyanis különösen kedveznek ezeknek a problémáknak. Szemszárazság egész évben jelentkezhet, de télen, a fűtési szezonban a szárazabb benti levegő hatványozottabban okoz gondot. Ám el kell mondani, hogy nemcsak az időjárás tehet a kellemetlenségről, hanem az életmódunk is.

A túl sok kütyüzés, az állandó monitornézés már önmagában is nagyon ártalmas. Nyolcszor kevesebbet pislogunk a gép előtt, mint normális esetben. Ennek köszönhetően szárazabb lesz a szemünk, ami meredtebb figyelemre, és így még kevesebb pislogásra ösztönöz – ördögi körbe kerülünk tehát, amiből nehéz kimászni. Igyunk eleget, próbáljunk meg sokat pislogni, és minél kevesebbet ülni a monitor előtt, ha pedig szükséges, használjunk műkönnyet!

A túlzott könnyezést viszont általában a könny összetételének megváltozása idézi elő, de bizonyos fokig természetes is, ha a hidegben több termelődik a szemünkben, hiszen alapvető funkciója, hogy védje a szemet. Tehát télen kilépve a szabadba, amikor ráadásul még a szél is fúj, fokozódhat a könnytermelődés.