Izraeli–palesztin konfliktus

2024.01.29. 13:40

Hamász: a párizsi egyeztetések sikere a teljes izraeli csapatkivonástól függ

Az izraeli–palesztin háború 115. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

A Gázai övezetben levő Hán-Júniszt hagyják el palesztin civilek 2024. január 27-én, miután az izraeli hadsereg felszólította a város melletti menekülttábor lakóit, hogy a hadműveletek miatt távozzanak az övezet legdélibb városába, Rafahba

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Mohamed Szaber

RSF: az újságírók alig tudnak kijutni a Gázai övezetből

A Gázi övezetet elhagyó palesztin újságírók kiutazási problémáira hívta fel a figyelmet a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű jogvédő újságíró-szervezet hétfőn, a dpa német hírügynökségnek küldött nyilatkozatában. 

Mint írták: azt feltételezik, hogy a palesztin újságírók nagy része - mint ahogy a civilek általában - el akarják hagyni a háborús övezetet. Leszögezik továbbá, hogy az izraeli légcsapások, valamint a telefon- és internetszolgáltatás rendszeres blokkolása következtében a helyszínen tartózkodó újságírók helyzete változatlanul veszélyes, amellett, hogy csak rendkívül nehéz munkakörülmények között tudnak a hadszíntérről tájékoztatást nyújtani. 

A Hamásszal kapcsolatban az RSF megjegyzi, hogy

 "a terrorszervezet már a múltban is szoros korlátok közé szorította a kritikus és független média munkáját, nem riadt vissza az erőszaktól sem, és szándékosan terjeszt propagandát." 

Az RSF közlése szerint a Hamász Izrael ellen végrehajtott október 7-i támadása, és az arra válaszul indított izraeli háború kezdetétől január közepéig 89 újságírót öltek meg az övezetben. Az újságíró-szervezet 24 esetben "kellő bizonyossággal meg tudta állapítani, hogy az újságírók halála közvetlenül munkájukkal függött össze". A jelentésben hozzáteszik, hogy a Gázai övezetben meggyilkolt palesztin újságírók közül néhányan a Hamászhoz kötődő médiának dolgozott.

Izrael katonai műveletet jelentett be a libanoni határon

Hamarosan kezdődő katonai műveletet jelentett be a libanoni határon Joáv Galant izraeli védelmi miniszter hétfőn a Gázai övezet peremén állomásozó csapatoknál tett látogatása során. 

Mint mondta, 

ehhez csapatokat vonnak ki a Gázai övezetből a zsidó állam északi részére, ahol "nagyon hamar akcióba fognak lépni az északi csapatok megerősítése végett". 

Galant közölte azt is, hogy a tartalékosokat fokozatosan leszerelik, hogy "készen legyenek és felkészüljenek jövőbeli bevetésekre". A miniszter a Gázai övezetben zajló harcok kapcsán megjegyezte, hogy a Hamász terrorszervezet elleni háború "még hónapokig eltarthat". 

A tárcavezető nemrég arról számolt be, hogy Izrael szorosan nyomon követi a helyzetet a libanoni határon, ahol a Hezbollah síita milícia provokációkat folytat. 

"Nem akarunk háborút, de készek vagyunk megbirkózni bármely helyzettel, amely északon kibontakozhat" 

- tette hozzá. 

Szinte naponta jelentenek összecsapásokat az izraeli hadsereg és az iráni támogatást élvező, valamint a Hamásszal is szövetséges síita milícia között a libanoni-izraeli határon. Libanonban a Hamász is jelen van és az arab ország területéről gyakran indít rakétákat Izrael északi területei ellen. 

A Hezbollah hétfőn közölte, hogy 

tíz támadást hajtott végre izraeli állások ellen a határ mentén,

 amelyek során iráni gyártmányú Falak-1 rakétákat is felhasznált.
 

Szíriai megfigyelőközpont: izraeli rakétatámadás érte Damaszkusz egyik külvárosát, többen meghaltak

Izraeli rakétatámadás érte a Hezbollah libanoni síita milícia és az iráni Forradalmi Gárda Damaszkusz egyik déli külvárosában lévő létesítményeit hétfőn, legkevesebb hatan meghaltak – közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű szervezet. A támadás tényét a szíriai hadsereg is megerősítette.

A szíriai polgárháború eseményeit megfigyelő, nagy-britanniai székhelyű aktivistahálózat úgy tudja, három rakéta csapódott be a szíriai főváros Szejjida Zejnab nevű negyedébe. A halottak közül hárman az Irán által támogatott milícia fegyveresei voltak.

A támadás tényét a szíriai hadsereg is megerősítette, hozzátéve, hogy Izrael a Golán-fennsík felől lőtte ki a rakétákat, részleteket azonban nem közölt.

Izrael az utóbbi években számos légicsapást mért szíriai célpontokra, a hadsereg, valamint a damaszkuszi kormánnyal szövetséges erők, köztük a Hezbollah  infrastruktúrája ellen.

Az izraeli vezetés többször leszögezte: mindent megtesz azért, hogy Irán ne vethesse meg a lábát Szíriában, különös tekintettel a Golán-fennsík térségére.

Hamász: a párizsi egyeztetések sikere a teljes izraeli csapatkivonástól függ

A párizsi tárgyalások sikere a palesztin Gázai övezet elleni izraeli offenzíva leállításától és a teljes csapatkivonástól függ – jelentette ki hétfőn a sajtónak Számi Abu Zuhrí, az övezetet irányító Hamász szélsőséges palesztin szervezet egyik magas rangú tisztségviselője.

A Hamász korábban az összes, azaz több ezer, izraeli börtönökben raboskodó palesztin fogoly elengedését szabta feltételül az övezetbe általa októberben elhurcolt izraeli túszok elengedéséért.

A francia fővárosban vasárnap tartottak megbeszéléseket egy esetleges gázai tűzszünetről és a túszok elengedéséről. A megbeszélésen részt vett többek között William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója, David Barnea, az izraeli külföldi hírszerző szolgálat, a Moszad vezetője, valamint Muhammad bin Abdul Rahman Ál Száni katari miniszterelnök is.

Ugyancsak hétfőn a rámalláhi székhelyű palesztin külügyminisztérium élesen elítélte az izraeli kormány néhány tagjának ama tervét, amely engedélyezné, hogy ismét zsidó telepesek költözzenek a Gázai övezetbe.

A tárca a vasárnap este A győzelem konferenciája címmel tartott megbeszélésre utalt, amelyen Itamár Bengvír izraeli nemzetbiztonsági miniszter azt mondta: a telepesek visszaengedése Gázába – amelyet 2005-ben kellett elhagyniuk –, valamint az ott élők „távozásra bátorítása” az egyetlen módja annak, hogy megelőzzenek egy újabb olyan terrortámadást, amilyet a Hamász fegyveresei követtel el izraeliek ellen október 7-én.

A tárca közleményben azt vetette az izraeli kormány szemére, hogy „ismét bebizonyította: nem akar békét, elszántan fenntartja a megszállást, a gyarmatosítást és az apartheidrendszert”. Felszólította az Egyesült Államokat és a nemzetközi közösséget: gyakoroljon nyomást Benjámin Netanjahu miniszterelnök kormányára „annak érdekében, hogy hagyjon fel a gyűlöletkeltéssel”.

Az izraeli hadsereg 2005-ben vonult ki a Gázai övezetből, akkor kiürítette az összes ottani zsidó telepet is.

Izraeli harckocsi a Gázai övezetben levő Hán-Júniszban 2024. január 27-én, miután az izraeli hadsereg felszólította a város melletti palesztin menekülttábor lakóit, hogy a hadműveletek miatt távozzanak az övezet legdélibb városába, Rafahba. Az ENSZ palesztin menekülteket segélyező szervezete, az UNRWA szerint az utóbbi négy hónapban a harcok miatt a lakosság több mint 85 százaléka, 1,9 millió ember kényszerült elhagyni otthonát a Gázai övezetben
Fotó: Mohamed Szaber / Forrás: MTI/EPA

Amerikai hadihajó elleni rakétatámadásról számoltak be a húszi lázadók

A jemeni húszi lázadók hétfőn közölték, hogy rakétatámadást intéztek egy amerikai hadihajó ellen az Ádeni-öbölben, az amerikai hadsereg azonban nem számolt be ilyenről.

Jahíja Szárea, az Irán által támogatott jemeni síita lázadók szóvivője közölte, hogy a támadás célpontja a Lewis B. Puller nevű, korábban az Arab-tengeren állomásozó mozgó tengeri támaszpont volt, bizonyítékkal azonban nem szolgált arra, hogy a rakéta célt ért volna. Hozzátette:

a lázadók továbbra is támadni fogják az Izraelt támogató, illetve az amerikai vagy brit hajókat, amíg a zsidó állam nem állítja le hadműveletét a palesztin lakosságú Gázai övezetben.

Egy névtelenül nyilatkozó amerikai védelmi tisztségviselő az AP amerikai hírügynökségnek azt mondta, hogy nem érkezett jelentés az amerikai haditengerészet különleges egységének (Navy SEAL) tengeri bázisaként szolgáló hajó elleni rakétatámadásról.

A lázadók pénteken azt közölték, hogy a tengeri haderejük műveletet hajtott végre az Ádeni-öbölben a Marlin Luanda brit olajszállító hajó ellen, és a támadás következtében a hajón tűz ütött ki.

Az Irán által támogatott, Jemen legsűrűbben lakott területét ellenőrzésük alatt tartó húszi lázadók a Gázai övezeti izraeli hadművelet miatti tiltakozásul november 19. óta számos drón- és rakétatámadást hajtottak végre a Vörös-tengeren közlekedő kereskedelmi vagy hadihajók ellen.

A vörös-tengeri támadásokra reagálva a brit és az amerikai légierő az elmúlt hetekben több összehangolt támadást intézett a húszik jemeni katonai létesítményei ellen.

Újabb országok függesztették fel az UNRWA finanszírozását

Újabb országok jelentették be a palesztin menekülteket segítő ENSZ-ügynökség (UNRWA) jövőbeli támogatásának felfüggesztését: hétfőn Japán és Ausztria is az ügynökség finanszírozásának leállításáról döntött, reagálásul arra, hogy izraeli vizsgálatok szerint az UNRWA tizenkét munkatársa részt vett a Hamász szélsőséges palesztin szervezet izraeli célpontok elleni október 7-i terrortámadásában.

Az UNRWA számára biztosított segélyek felfüggesztését elsőként az Egyesült Államok jelentette be pénteken, ezt követően Kanada, Ausztrália, Olaszország, az Egyesült Királyság, Finnország, Hollandia, Németország is hasonló döntésre jutott.

Svájc a felsorolt nemzetekkel ellentétben nem hozott azonnali döntést a segélyezés leállításáról, Franciaország pedig vasárnap azt jelentette be, hogy egyelőre az év első negyedére vonatkozóan felfüggeszti a támogatást.

A fő szponzorok közé tartozó Norvégia, valamint Írország vasárnap azt közölte, hogy továbbra is folytatja az ügynökség támogatását.

Az Európai Bizottság hétfőn közleményben tudatta, hogy jelenleg nem tervezi az UNRWA további finanszírozását február végéig. Kiemelték ugyanakkor, hogy a Gázában és Ciszjordániában élő palesztinoknak nyújtott uniós humanitárius segély a partnerszervezeteken keresztül töretlenül folytatódik.

Brüsszelben közölték azt is: az Európai Bizottság átgondolja az UNRWA finanszírozásával kapcsolatos döntéseit az ügynökség személyzetét ért vádak ismeretében. Elvárja továbbá, hogy az UNRWA hozzájáruljon ahhoz, hogy az ügynökség ellenőrzését az EU által kijelölt független külső szakértők végezzék el. Emellett a lehető leghamarabb el kell indítani az érintett ENSZ-ügynökség összes alkalmazottjának átvizsgálását annak megerősítésére, hogy nem vettek részt a támadásokban – tették hozzá.

Izrael már korábban jelezte: azt reméli, hogy leáll az ügynökség működése, és hangoztatta: biztosítani akarják, hogy az UNRWA ne lehessen része az izraeli–palesztin konfliktus megoldásának.

A Palesztin Hatóság ezzel ellentétben úgy gondolja, hogy az UNRWA-nak a segítségnyújtás ellehetetlenítése helyett a lehető legtöbb támogatásra lenne szüksége. Közleményében kifejtette: a döntéssel igazságtalanul büntetik a földjeikről 1948 óta kitelepített több millió palesztint.

António Guterres ENSZ-főtitkár még vasárnap a terrorista cselekményben érintett minden ENSZ-dolgozó szigorú megbüntetésére tett ígéretet.

Palesztin férfiak elszállítják az ENSZ palesztin menekülteket segítő ügynöksége (UNRWA) által kiosztott, lisztet tartalmazó zsákokat a Gázai övezet déli részén lévő Rafahban 2024. január 28-án
Fotó: Haiszam Imad / Forrás: MTI/EPA

Az arab országok és az Arab Liga bírálta és felelőtlen döntésnek nevezte az ügynökség nyugati finanszírozásának felfüggesztését. Meglátásuk szerint a nyugati államok ezzel tovább nehezítik a már így is kiszolgáltatott helyzetben levő palesztinok életét.

Ahmed Abul Geit, az Arab Liga főtitkára a döntést a palesztin nép „kollektív megbüntetésének” nevezve kifejtette: a palesztinok millióit segítő ügynökség felszámolásának terve nem újkeletű, az elmúlt évek alatt többször is volt rá példa különböző formákban.

A főtitkár nehezményezte, hogy a legfontosabb nyugati szövetségesek éppen egy ilyen veszélyes időszakban függesztik fel az ügynökség támogatását „néhány emberrel szemben felvetődött gyanú miatt”.

Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter az UNRWA főbiztosával folytatott telefonbeszélgetése során hazája támogatásáról biztosította az ügynökséget. Véleménye szerint az UNRWA Gázai övezeti munkájának korlátozása az Izrael általi megtorlás súlyosbítása.

Ajmán Szafadi jordániai külügyminiszter kétmillió éhező gázai palesztin mentőövének nevezte az ügynökséget, és kiemelte: 12 ember miatt nem terhelhetik 13 ezer alkalmazottra a kollektív bűnösség felelősségét.

Ez történt vasárnap:

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában