A legnagyobb európai dinoszaurusz kövületét azonosították Portugáliában

Az eddigi legnagyobb európai dinoszaurusz kövületét azonosították Portugáliában. A új, korábban ismeretlen fajt képviselő szárazföldi ragadozó 150 millió évvel ezelőtt, a jura időszakban élt.

A gigantikus hüllő akár tíz méter hosszú és négy-öt tonna súlyú is lehetett - írták az új faj azonosítói, Christophe Hendrickx és Octavio Mateus, a Lisszaboni Egyetem és a Lourinha Múzeum kutatói a PLoS One tudományos lapban.

A fosszíliákat egy Lisszabontól 72 kilométerre északra fekvő kisváros, Lourinha mellett fedezte fel egy amatőr kövületvadász 2003-ban.
A kutatók eleinte úgy vélték, a csontok az Észak-Amerikában igen elterjedt Torvosaurus tanneri fajhoz tartozhatnak. A különbségek akkor derültek ki, amikor összehasonlították a sípcsontjukat, az állkapcsukat, a fogaikat és a farokcsigolyájuk csontjait.

Az európai hüllőnek kevesebb foga volt, mint tizenegyfogú amerikai "unokatestvérének" - magyarázta Hendrickx.

Az új faj a Torvosaurus gurneyi nevet kapta. A névvel a kutatók James Gurney, a Dinoptia-könyvsorozat szerzője és illusztrátora előtt kívánták leróni tiszteletüket.

A Torvosaurus gurneyi pengealakú fogai akár tíz centiméteresre is megnőhettek. Ez arra utal, hogy az Ibériai-félszigeten mintegy 150 millió évvel ezelőtt élt állat a táplálkozási lánc csúcsán helyezkedhetett el. A kutatók úgy gondolják, a dinoszaurusz testét a toll egy korai formája boríthatta, mint más, hozzá hasonló hüllőkét.

Nem a világ leghatalmasabb dinoszauruszáról van szó, nagyobb volt nála az észak-amerikai Tyrannosaurus, az észak-afrikai Carchardontosaurus és a mai Argentina területén vadászó Giganotosaurus is, mindegyikük a jurát követő kréta időszakban élt - közölte Hendrickx.

A 115 centiméteres koponyájú Torvosaurus gurneyi mindazonáltal a korszak egyik legóriásibb szárazföldi húsevője volt, mely fogai pengealakjából ítélve más nagy testű, növényevő dinoszauruszokra vadászott, tehát bölcsebb volt kitérni az útjából - tette hozzá a kutató.

Octavio Mateus paleontológus elmondta: a Torvosaurus gurneyi portyázásai idején a térség édesvízben gazdag, burjánzó növényvilágú terület volt, nyüzsögtek rajta a dinoszauruszok, az egérméretű emlősök, a krokodilok és a teknősök, az égben a Pterosaurus nevű repülő hüllők és ősi, primitív madarak szálltak.

A Torvosaurusok, vagyis "vad gyíkok" nemének az újonnan azonosított hüllő a második faja. Az elsőt, a Torvosaurus tannerit 1979-ben írták le amerikai tudósok a Colorado, Utah és Wyoming államokban előkerült leletek alapján.