Ország-világ

2013.10.19. 07:43

Amerikai adósságplafon - A győzelem Obamáé, de tud-e élni vele?

Obama győztesen került ki a 16 napig tartó válságból, mert nem csorbul az elnöksége emblematikus eredményének tekintett egészségügyi reform, és mert keményen kitartott.

MTI

Noha az amerikai elnök többször is hangoztatta, hogy a szövetségi kormányt részben lebénító és államcsőddel fenyegető októberi szembenállásnak nincs és nem lehet nyertese, a legtöbb elemzés szerint a vitában mégis éppen ő, Barack Obama kerekedett felül. Arról viszont eltérnek a vélemények, hogy a siker lendületet adhat-e kormányzásának, vagy negyed év múlva újból hasonlóan súlyos konfrontációhoz tér vissza az amerikai belpolitika.

Obama győztesen került ki a 16 napig tartó válságból, mert nem csorbul az elnöksége emblematikus eredményének tekintett egészségügyi reform - amely több tízmillió amerikaira terjeszti ki a biztosítást -, és mert keményen kitartott: nem hagyta megzsarolni magát, és még a személyes tárgyalásba bocsátkozás erejéig sem volt hajlandó engedni a krízist kirobbantó ultrakonzervatív képviselőházi republikánusoknak.

Az amerikaiak a közvélemény-kutatások szerint inkább a republikánusokat, mint a Fehér Házat és a demokratákat tartják felelősnek a kialakult helyzetért. Az ellenéki párt támogatottsága a mérések egybehangzó megállapítása szerint jelentősen visszaesett. A szakértők egy része abban bízik, hogy az elszenvedett súlyos politikai kudarc, amely a Standard & Poors szerint mintegy 24 milliárd dollár kárt okozott és amely miatt a hitelminősítő 3-ról 2 százalékra csökkentette az amerikai gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését, visszatartja majd a keményvonalas republikánusokat attól, hogy negyed év múlva ismét visszaküldjék a pénzügyi szakadék szélére az országot.

Erre azért nyílhat majd alkalmuk, mert a válságot feloldó kompromisszum értelmében az adósságplafont csak a február 7-ig tartó időszakra emelik meg, az ideiglenes költségvetés pedig január 15-ig fedezi a szövetségi kormányzat kiadásait. Ráadásul az amerikai államháztartás január közepén újabb lélektani pillanathoz érkezik: további automatikus költségvetési megszorítások lépnek életbe, mert a nagy pártok nem tudtak megállapodni a szelektív kiadáscsökkentésben.

Az újabb éles konfrontáció elkerülése érdekében - közvetlenül a válság elhárítása utáni reggelen - kétpárti házközi megbeszélések kezdődtek a republikánusok és a demokraták büdzséprioritásai közötti különbségek áthidalására. A Paul Ryan, a képviselőház és Patty Murray, a szenátus költségvetési bizottságának elnöke által vezetett törvényhozási tanácskozássorozatnak az alku értelmében december 13-ig el kell vezetnie a deficit csökkentésére, valamint az arra vonatkozó javaslatok kidolgozásához, hogy milyen alternatívája legyen a költségvetési tételek automatikus visszavágásának.

A közhangulat az eszmecserével kapcsolatban nem bizakodó, mert a korábbi hasonló tárgyalások lehangoló eredménnyel jártak. Sokan azt sem zárják ki, hogy az ultrakonzervatív Tea Party mozgalom támogatásával mandátumhoz jutott republikánus honatyák a látványos "kapituláció" ellenére is - vagy éppen amiatt - ismét megpróbálkozhatnak azzal, hogy a kongresszus gazdasági jogköreit fegyverként használják fel Obama ellen.

Az elnök a pénzügyi-politikai válság elhárítása utáni napokban fellélegezhet. A szembenállás nemcsak amiatt végződött kedvezően a számára, mert visszaverte legádázabb politikai ellenfeleinek offenzíváját, hanem azért is, mert az szinte elfeledtette a kormányzat kínos diplomáciai és belpolitikai bizonytalankodását a szíriai vegyi fegyverek ügyében. Elterelte a figyelmet arról, hogy republikánusok által támadott, új egészségbiztosítási rendszerbe való online bejelentkezés katasztrofálisan debütált a hónap elején, valamint arról is, hogy Lawrence Summers, az elnök első választottja a jegybank szerepét ellátó Federal Reserve élére, kénytelen volt visszalépni.

Obama a siker kiaknázásában óvatos, mert csak a költségvetéssel, a bevándorlási reformmal és az agrártörvénnyel kapcsolatban sürgetett azonnali tárgyalást a republikánusokkal. Ezek olyan kérdések, melyekben józan mérlegelés esetén mindkét párt érdekelt az előrelépésben. Az elnök ugyanakkor ejtette az Unió helyzetéről elmondott beszédében még előkelő helyen szereplő olyan célkitűzéseit, mint a minimálbér emelése, a kisgyerekeknek az iskolára való felkészítése vagy az utak és hidak felújítása.

Barack Obamának igazából csak akkor nyílna lehetősége a második elnöki ciklusára vonatkozó nagy terveinek megvalósítására, ha pártja a 2014-ben megtartandó "félidős" választásokon - a szenátus megtartása mellett - vissza tudná hódítani a republikánusoktól a képviselőházat. A demokraták most megszerzett lélektani előnye azonban aligha tart ki jövő novemberig, és a történelmi tapasztalatok is azt mutatják, hogy az elnökválasztások közötti erőpróbákon jellemzően az éppen kormányon lévő párt szokott mandátumokat veszíteni.

Ráadásul az elnök teljesítményének megítélése a felmérések szerint már hónapok óta alatta jár az 50 százaléknak.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában