Az afganisztáni kivonulás veszélyeire figyelmeztettek egy budapesti konferencián

Az afganisztáni kivonulás veszélyeire, köztük a migrációs kockázatokra hívta fel a figyelmet Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója; Simicskó István KDNP-frakcióvezető, volt honvédelmi miniszter és Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) vezető kutatója pénteken egy budapesti fórumon.

A KKI által szervezett Az afganisztáni kivonulás hatása a migrációra című konferencián Ugrósdy Márton, a KKI igazgatója köszöntőjében felidézte: Magyarország 2004 óta volt jelen katonákkal Afganisztánban, az utolsó váltás június 8-án tért haza. Ez a misszió fontos tapasztalatot jelentett a Magyar Honvédség számára – tette hozzá.

Ezzel együtt az igazgató felhívta a figyelmet: Afganisztán stabilitása az egész térség stabilitásában is meghatározó, mindez pedig az Európát, Magyarországot is érintő migrációs kihívás tekintetében is kulcsfontosságú.

Bakondi György ismertette a fontosabb friss migrációs adatokat. Olaszországban idén mostanáig 19 961 határsértőt fogtak el, míg tavaly egész évben 5472-őt. Hasonlóan jelentős növekedés figyelhető meg Spanyolországban is. Görögországban ugyanakkor csökkenés következett be, köszönhetően az új, konzervatív politikát követő migrációs intézkedéseknek – mondta.

Magyarországon a múlt év azonos időszakában 13 396, míg idén mostanáig 44 186 határsértőt fogtak el. Ugyanezen időszakban tavaly 150 embercsempész ellen indult büntetőeljárás, az idei szám már 400 – fejtette ki.

Kitért arra is, hogy 2019-ben 243, 2020-ban 318, idén mostanáig már 465 afgánt fogtak el a magyar határon. Már most jelentősen nőtt az afgánok migrációs aktivitása – értékelt.

Bakondi György felhívta a figyelmet arra, hogy korábban sok afgán áttelepült Iránba, de onnan tömegesen kiutasították őket. Irán azért is kulcsfontosságú, mert most választásokra készülve szigorúan őrzik az iráni-afgán határt, kérdés, mi lesz, ha ennek vége – mondta

Bakondi György, aki szerint nem várható, hogy Irán megvédené Európát a tömeges migrációtól.

Hangsúlyozta továbbá Törökország fontosságát, ahol növekvő arányban vannak afgánok, és ugyancsak kérdéses, meddig őrzik szigorúan az iráni és a szír határt.

Bakondi György problémaként említette, hogy ezek a veszélyek az európai döntéshozókat még nem aggasztják, továbbá talán a lakosság előtt sem igazán ismertek.

A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója felhívta a figyelmet arra is, hogy az Európába már bejutott migránsok közül sokan bekapcsolódtak a szervezett bűnözésbe. Azt mondta: minél többen vannak bent, annál nagyobb a támogatottsága annak, hogy terrorcselekményre készüljenek. Ezért is kulcsfontosságú a nemzetközi együttműködés a terroristák kiszűrésében, távoltartásában – mondta.

Simicskó István KDNP-frakcióvezető, volt honvédelmi miniszter felidézte, a misszió célja az volt, hogy minél előbb elérjék: Afganisztán a saját lábán is meg tudjon állni. Ehhez államszervezetre, benne rendvédelmi és fegyveres erőre is szükség van. Az afgán biztonsági erő felkészítésében a magyar katonák is részt vettek.

A volt miniszter úgy értékelt: a magyar katonák felkészültségükkel és tudásukkal helyt álltak, a szövetségesek által meghatározott feladatokat becsülettel elvégezték.

Hogy mennyire lesz sikeresnek nevezhető a nemzetközi misszió, s hogy az önálló afgán biztonsági erőnek mennyire sikerül fenntartania a kivonulás után a rendet, a jövő kérdése – mondta, de ezzel együtt úgy értékelt: az afganisztáni kivonulásnak komoly veszélye van, s hatása lesz a migrációra is.

Felhívta a figyelmet egyebek mellett arra, hogy a legutóbbi afganisztáni választáson mintegy 20 százalékos volt a részvétel. A jelenlegi vezetőt körülbelül 1,1 millió ember választotta meg – mondta, megjegyezve: ez nem jelent érdemi társadalmi támogatottságot.

Kiemelte azt is, hogy a technikai fejlődés is megindult, Afganisztánban 70-80 százalékos az internetlefedettség. Az információs társadalom korában gyorsabban tudnak szervezkedni – mondta, megjegyezve: látható, hogy a migránsoknál is ott vannak az okostelefonok, más okoseszközök.

Wagner Péter elmondta: 2001-ben az volt az elképzelés, hogy nyugati típusú demokráciát alakítsanak ki Afganisztánban. Ez nem sikerült, évek óta belpolitikai válság van az országban. Emellett úgy tűnik, hogy a „papíron” 300 ezer katonából álló afgán biztonsági erő az Egyesült Államok által nyújtott anyagi forrásokkal és modern haditechnikai eszközökkel sem képes feltartóztatni a tálibokat – mondta.

A KKI vezető kutatója a jelenlegi helyzetet fenntarthatatlannak nevezte, s azt hangsúlyozta: módot kellene találni arra, hogy a tálibokat asztalhoz ültessék.

Komoly problémaként emelte ki azt is, hogy az Egyesült Államok feltétel nélküli kivonulást hajt végre, az al-Kaida és egyéb terrorszervezetek működésének akadályozását „bemondásra” elfogadja a táliboknak.

Wagner Péter szerint a migráció vonatkozásában a legnagyobb veszélyt az elhúzódó afganisztáni instabilitást jelenti.

Borítókép: Wagner Péter, a házigazda Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa, Simicskó István KDNP-s országgyűlési képviselő, Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója és Baranyi Tamás Péter moderátor, az intézet stratégiai igazgatóhelyettese (b-j) Az afganisztáni kivonulás hatása a migrációra című konferencián 2021. június 25-én.