2016.04.12. 12:49
Felnőtt korban is kiderülhet az Asperger
Félelem az érintéstől, nehéz beilleszkedés, öntörvényűség. Sokan viselkedésbeli problémának tartják a tüneteket, és csak felnőttként derül ki, hogy az autizmus egy válfajáról, az Asperger-szindrómáról van szó. Magyarországon megközelítőleg 100 ezer ember él autizmus spektrumzavarral, közülük körülbelül 16 ezren gyerekek.
A rendellenességet dr. Hans Asperger osztrák pszichiáter és gyermekorvos írta le először 1944-ben; ő az autisztikus pszichopátia nevet adta neki. Róla nevezte el a szindrómát dr. Lorna Wing angol pszichiáter és pszichológus. A világ legismertebb aspergeresei között tartják számon Albert Einsteint és a világ legnagyobb kódfejtőjét, Alan Turingot is.
Szegeden is egyre több felnőtt fordul szakemberhez azért, mert azt gyanítja magáról, Asperger-szindrómában szenved. Bár az autizmus különböző fajtáit viszonylag könnyen ki lehet szűrni, az aspergeresek esetében ez nem így van.
Sokan nem tudnak a betegségükről
– Az utóbbi időben legalább 4-5 felnőtt kereste fel az intézetünket, hogy állítsunk fel róluk diagnózist, mert úgy érzik, a kortársaiktól eltérő a viselkedésük, és nem értik, miért. Mindegyikük esetében meg lehetett állapítani a spektrumzavart – mondja [namelink name="dr. Vetró Ágnes"], a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense. A szakember szerint ennek oka, hogy az egyéb autizmus spektrumzavarhoz tartozó betegségekkel ellentétben az aspergeresekre jellemző a normális ütemű nyelvi fejlődés, valamint az átlagos vagy annál magasabb intelligenciaszint. Emiatt az Asperger-szindróma felismerése is jóval nehezebb, egyes becslések szerint az esetek 30–50 százalékát nem diagnosztizálták.
– Egy ilyen diagnózis felállítása nagyban könnyíthet a páciens lelkén, hiszen hosszú évek után végre magyarázatot kap arra, miért olyan nehéz az életük bizonyos része – hangsúlyozza a szakember. Mint mondja, az elméleti és a gyakorlati tesztből álló szűrést ezekben az esetekben nincs értelme kijátszani – ráadásul nem is lehet –, abból ugyanis semmilyen előnye nem származik a páciensnek.
Fejleszthetők a készségek
– Nálam először óvodában jelentkeztek a tünetek, de akkor még sokan azt gondolták, csak problémás gyerek vagyok. Csak később, kamaszkorban derült ki, hogy más állhat a háttérben: a kortársaimmal ellentétben nagyon nehezen ment a beilleszkedés, és a nonverbális kommunikációval is meggyűlt a bajom – meséli a most 24 éves szegedi aspergeres fiatal, [namelink name="Tóth Ákos"].
Az Asperger-szindróma egyik fő tünete a szűk körre korlátozott érdeklődés.
A szakemberek szerint a szülőket sokként éri, amikor kiderül a gyermekükről, hogy Asperger-szindrómában szenvednek. Bár a betegség súlyossága eltérő lehet, vannak olyan módszerek, amivel a szociális kapcsolataik fejleszthetők.
– Jellemző, hogy annyira zavarja őket a szociális közeg, hogy inkább az élettelen világba, a tárgyakhoz menekülnek. Felnőttként is fontos, hogy minél több csoportos tevékenységen vegyen részt, ezzel ugyanis jól fejleszthetők a szociális kapcsolatok, a társas érintkezés pedig nem vált ki belőle komoly szorongást – mondja az egyetemi docens.
1. Beszélgetés helyett hosszú monológokat mond.
2. Nehezen tartja a szemkontaktust.
3. Egy adott témában/területen nagyon jártas, a többi megértésével nehézségei vannak.
4. Rugalmatlanság, a kialakult szabályok – például határidők – szigorú betartása. Az attól való eltérés komoly frusztrációt okoz.
5. Empátia hiánya.
