Ismét felülírná Orbán Viktorék akaratát az Európai Parlament

Az Európai Parlament szerda délelőtt vitatja meg az állam- és kormányfők múlt heti uniós csúcsértekezletének eredményeit, így a keretköltségvetés és mentőalap ügyében elért kompromisszumot. A balliberális többségű testületnek nem tetszik a jogállamisági rendelet országvezetők általi értelmezése, ezért állásfoglalásban készül tiltakozni ellene. Az EP legnagyobb frakcióinak indítványa szerint egyenesen felesleges az állam- és kormányfők következtetéseinek tartalma – számol be a Magyar Nemzet.

„A jogállamiságról szóló rendelet alkalmazhatóságát, célját és hatályát az említett rendelet jogi szövege egyértelműen meghatározza” – írják állásfoglalás-tervezetükben, hozzátéve: az országvezetőket tömörítő Európai Tanács egyetlen politikai nyilatkozata sem tekinthető a jogszabályok értelmezésének, mivel az értelmezés az Európai Bíróság feladata.

A négypárti (Európai Néppárt, szociáldemokraták, liberálisok és zöldek) dokumentum szerint „az Európai Tanács következtetései nem tehetők kötelezővé a bizottság számára a jogi aktusok alkalmazása során”. Felszólítják arra is az Ursula von der Leyen vezette testületet, hogy a bizottság az uniós szerződések őreként biztosítsa a rendelet teljes körű alkalmazását a társjogalkotók által elfogadott időponttól.

Amennyiben egy tagállam a rendelet vagy egyes részeinek megsemmisítését kéri, a parlament megvédi annak érvényességét a bíróság előtt, és elvárja, hogy a bizottság támogassa a parlament álláspontját; kiemeli, hogy ebben az esetben a parlament fel fogja kérni a bíróságot, hogy alkalmazzon gyorsított eljárást – áll a tervezetben, amely Von der Leyennek üzenve arra is emlékeztet: a bizottságot és elnökét az Európai Parlament választja meg.

Az EP-képviselők tehát szerdán szavaznak a szóban forgó, az országvezetők kompromisszumával szemben igencsak kritikus állásfoglalásról. Utóbbiról lapunk is beszámolt a múlt héten: a sokat vitatott és az 1800 milliárd eurós pénzügyi csomag lengyel–magyar blokkját előidéző jogállamisági rendeletet noha nem nyitották újra az állam- és kormányfők, annak Budapest és Varsó szempontjainak megfelelően, a német EU-elnökség segítségével adtak értelmezési keretet. Ez utat biztosít többek között arra, hogy az EU-államok megtámadják a rendelet jogszerűségét az EU bíróságán. Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökök már múlt héten jelezték, hogy élni kívánnak a – a rendelet alkalmazhatóságát valószínűleg késleltető – lehetőséggel.

Ursula von der Leyen: nem nyitottuk újra a rendeletet!

Az Európai Bizottság elnöke szerda délelőtt az EP plenárisán védelmébe vette a múlt heti csúcson elért kompromisszumot, ám egyúttal a képviselőket is biztosította arról, hogy az általuk kiharcolt jogállamisági rendelet lényegében érintetlen maradt. – Nem nyitottuk újra a rendeletet – érvelt a bizottsági elnök, aki szerint 2021. január elsejétől egyetlen jogállamisági aggályokat felvető esetet sem söpörnek a szőnyeg alá. Szerinte az országvezetők nem változtattak a feltételrendszer alkalmazhatóságán, az Európai Bizottság pedig objektív és független módon vizsgálja majd a tagállamok potenciális jogsértéseit.

Von der Leyen megerősítette azt is, hogy amennyiben egy tagállam megtámadja a rendelet jogszerűségét az uniós bíróságon, lehetőség nyílik majd gyorsított eljárás lefolytatására. – Az EU bíróságának ítéletét természetesen figyelembe vesszük a feltételrendszer alkalmazását segítő iránymutatások kidolgozásakor – húzta alá.

A vitában az Európai Néppárt, a legnagyobb EP-frakció részéről Manfred Weber vízválasztónak nevezte, hogy az alapértékek tiszteletéhez kötik a kifizetéseket.

Annak a véleményének is hangot adott, hogy az EU bővítésének folyamata előbb a jogállamisági követelmények erősödéséhez, majd azok gyengüléséhez vezetett.

A feltételrendszer nem adott ország ellenében jött létre, hanem egész Európa érdekében – érvelt Weber.