Környezetbarát álomotthon Japánban

Áramellátását a tetőre szerelt napelemtáblák és a hátsó udvaron üzemelő fűtőanyagcellák biztosítják, az energia tartalékolásáért pedig a lítiumion-akkumulátorok felelnek. Forró vizet szállító csövek helyettesítik a padlófűtést, a tökéletes szigetelésnek köszönhetően pedig egyetlen csepp energia sem szivárog el. Mégsem ezek teszik olyan egyedülállóvá a Panasonic álomházát, hanem azok a berendezések, amelyek nem csak a lakók életét könnyítik meg, hanem a hatékony energiatakarékosságért is felelnek.

"Érzékelő berendezések követik nyomon a lakókat, ahogy egyik szobából átmennek a másikba, és biztosítják számukra a megfelelő hőmérsékletet - mondta el a bemutató sajtótájékoztatón Fumio Ohtsubo, a Panasonic csoport elnöke. - Ha valaki belép a konyhába, akkor az ottani lámpák automatikusan felgyúlnak. Ezzel párhuzamosan a nappali megvilágítása, a légkondicionáló és a televízió kikapcsol. A házban továbbá energiatakarékos mosógép és a lakók egyéni szokásaihoz igazodó hűtő is működik, amely automatikusan pihenő módra kapcsol, ha nem használják".

Többek között az ilyen fejlesztéseinek köszönhetően lett a Panasonic az ország legkörnyezetbarátabb gyártója, maga mögé utasítva a Sharpot, a számítógépeket gyártó NEC-t és a Mitsubishi Electricet. Ez is azt mutatja, hogy a japán nagyvállalatok ma már egyre inkább a környezetbarát és energiatakarékos technológiák mellett teszik le a voksukat, így próbálnak kilábalni a gazdasági válság nehézségeiből.

A változtatások pedig sikeresek, ugyanis a legkelendőbb hazai termékek listájának első helyén tavasz óta a Toyota Prius hibridautója áll, utána pedig a Honda elektromos négykerekűje, az Insight következik. A Mitsubishi Motors már a teljesen elektromos i-MiEV fejlesztésével "gurult be" a versenyzők közé.

Az állam sem ül persze tétlenül, így amellett, hogy pénzügyi támogatással segítette a hibridautók eladásának fellendítését, még az úgynevezett ökopontrendszerrel is az energiatakarékosságra ösztönzi a fogyasztókat. A kormány célkitűzései között szerepel, hogy napelemtáblákkal fedeti be a középületeket, és sarkallja a megújuló energiaforrások használatát. Tokió már a koppenhágai klímakonferencia előtt ígéretet tett arra, hogy 2020-ra 25 százalékkal csökkenti szén-dioxid-kibocsátását az 1990-es évek szintjéhez képest. Ráadásul a távol-keleti ország 2012-ig 9,2 milliárd dollár támogatást kíván nyújtani a globális felmelegedéssel küzdő fejlődő országoknak.

Persze nem mindenki látja ilyen fényesen a hazai állapotokat. Vannak, akik azt mondják, hogy ha nem veszik figyelembe az újraerdősítés és a karbonkereskedelem előnyeit, akkor az ország károsgáz-kibocsátása valójában 1,9 százalékkal növekedett 1990 óta. Mások pedig úgy vélik, hogy a lakosságot nem túlzottan foglalkoztatja a globális felmelegedés problémája, és az ország sokkal többet tehetne a nemzeti karbonlábnyom csökkentése érdekében. "Sajnos nem nagyon igyekeztünk, hogy teljesítsük a kiotói jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségünket - ismerte el a tudományos és technológiai tanács elnöke. - Azt mondhatjuk, hogy a kilencvenes évekkel kezdődően a japán életstílus elamerikanizálódott, amiből az következik, hogy elsősorban a lakosság életmódját kellene megváltoztatnunk".