2013.06.04. 21:37
Hegymászók a Dél-Alföldön
Kistelek - A hegymászóbalesetek ellenére a sportágnak számos hódolója akad a Dél-Alföldön. Kisteleken például már 20 éve működik hegy- és sportmászó szakosztály. Főleg tornateremben edzenek, műfalon. Akit vonzanak a hegyek, azt előbb tanfolyamra küldik. <br>
Magyar hegymászók és sziklamászók tragédiájától hangos az elmúlt napokban a hazai és a világsajtó: Erőss Zsolt és társa, Kiss Péter eltűnését múlt szerdán jelentették be. Múlt szombaton pedig sziklamászás közben ért baleset egy magyar férfit Ausztriában. A férfi száz métert csúszott lefelé a sziklás-kavicsos, meredek falon, kar- és orrcsonttöréssel, erősen kihűlt állapotban szállították kórházba.
Az időről időre megtörténő balesetek ellenére a sportágnak a dél-alföldi régióban is számos hódolója akad. A Kisteleki Turisztikai és Természetjáró Egyesületen belül 2002-ben hozták létre a hegy- és sportmászó szakosztályt, és rögtön kérték felvételüket a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetségbe.
[namelink name="Kácsor Péter"] szakosztályvezető elmondta: a kisteleki csoport magja 8 fő, a legfiatalabb általános iskolás, második osztályos, aki éppen a hétvégén nyert meg egy budapesti falmászó versenyt, és az országos bajnokság összetett versenyén is az élen áll. A falmászók többsége középiskolás. Az edzéseket a kisteleki sportcsarnok mászófalán tartják.
Kácsor Péter a sziklán.
Fotó: DM/DV
– A dél-alföldi régióban működik mászószakosztály Szegeden, Kecskeméten, Kiskunfélegyházán és Zsombón is, 20-40 fős létszámmal. Leghamarabb 5-6 éves korban érdemes elkezdeni a műfalmászást. A legkisebbek még félnek a szikláktól, sokszor kell kivinni őket, mire megbarátkoznak vele. Akiben az oktatók felfedezik azt az ambíciót, hogy sziklát vagy hegyet akar mászni, azt elküldik egy tanfolyamra. Az oktatók mind rendelkeznek sziklamászóvizsgával, ami fontos dolog, de mégsem válthatja ki azt a tényezőt, ami az embert egy hegyen fogadhatja, Erőss Zsolt tapasztalatát sem kérdőjelezheti meg senki, mégis ez a tragédia történt vele. A 24 órás, elhúzódó mászásnak biztosan köze lehetett a balesetükhöz – mondta Kácsor Péter.
Akit már nem elégít ki a tornatermi műfal, de csak nehezebb technikákat akar gyakorolni, azt a budai hegyekbe vagy a Bakonyba viszik. A magasabb hegyek az oktató tapasztalatai szerint nem annyira vonzzák az alföldi embert. – Én sem szeretem feszegetni a határaimat. Elméletben sokat tudok, de a legmagasabb csúcs, amire felmásztam, csak 3700 méteres volt – mondta.
