Mégis mi fizetjük a különadókat?

"A két évvel ezelőtt bevezetett távközlési adó egyike a nagyvállalatokra kivetett ágazati adóknak, melyet nem az előfizetők, hanem a szolgáltató cégek fizetnek. A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja ragaszkodik ahhoz, hogy az adatforgalomra kiterjesztett adót is a szolgáltató cégek fizessék" - közölte az internetadó kapcsán [namelink name="Rogán Antal"], a Fidesz frakcióvezetője. A kormány az újabb adónemek bevezetésekor mindig elmondja, azt nem az emberek fizetik meg. Pedig az üzemanyagok jövedéki adója, a 2 forintos telefon- és SMS-adó, a chipsadó, a baleseti adó mind-mind az emberek zsebét terheli. Nem mindig közvetlenül, hanem az élelmiszerek, szolgáltatások árába épülve apasztja kasszánkat.

Egy képzeletbeli családon bemutatjuk, hogyan változott az életük 2010 óta. A kétgyerekes családban úgy alakult, hogy csak az egyik szülő dolgozik, havi 150 ezer forint a bruttója. A nettó 2010-ben 107 ezer 215 volt, ami 2011-ben 123 ezer 750-re nőtt, 2012-től pedig az adójóváírás megszüntetése miatt 118 ezer 250 forintra csökkent. A családfőt az adójóváírás kivezetésekor a kormány ígérete ellenére a munkáltató nem kompenzálta, elmagyarázták neki: vagy ennyit keres, vagy munkát.

Mégis mi fizetjük a különadókat?
Családunk a pontosabb összehasonlíthatóság kedvéért az elmúlt 4 évben mindig mindenből ugyanannyit vásárolt. A blokk végösszegének meghatározásához a KSH adatait használtuk. Vettek karajt, csirkét, párizsit, tojást, tejet, sajtot, étolajat, lisztet, kenyeret, paradicsomot, banánt, előfizettek apa napi menüjére, a gyerekek iskolai ebédjére. Olykor egy félliteres sör is belefért. A felsorolt termékekért mintacsaládunk 2010-ben 7752, 2011-ben 8165, 2012-ben 8684, 2013-ban 8973 forintot hagyott a kasszánál. A rezsicsökkentéssel kisebb lett az áram-, a gázszámla, kevesebb lett a szemétszállítás díja. A helyi bérlettel együtt a család a rezsire 2010-ben 18 ezer 200, 2011-ben 19 ezer 230, 2012-ben 20 ezer 315, 2013-ban 19 ezer 600 forintot költött. Ez 7,7 százalékos növekedés 2010-hez képest.

Mivel a családfő fizetése bankszámlára érkezik, ezzel a kiadással is számolniuk kell. A bankkártyáért, a legolcsóbb számlacsomagért, egy utalásért és egy csoportos beszedésért 2010-ben 2238 forintot kért a bank, a bankadóval egy időben ez 2011-ben 2435-re emelkedett, 2012-ben 2487 volt, majd a tranzakciós illeték megjelenésével 2013-ban már 4714 forintra nőtt. A telefonadót, a közműadót sem nyelték le a szolgáltatók. A mobiltelefon-előfizetés 2010 óta 14 százalékkal, összegszerűen 400 forinttal drágult, a percdíj 19 százalékkal, azaz 6 forinttal nőtt.

Családunk 2010-ben a nettó 107 ezer 215 forintos fizetésből élelmiszerre, rezsire, bankra és a telefonra összesen 34 ezer 80 forintot költött. 2013-ban a kiadások a többszöri rezsicsökkentés ellenére 15 százalékkal, 39 ezer 637 forintra emelkedtek. Ha a példánkban szereplő család nem csak egy telefont használ, esetleg anyukának is van bankkártyája, akkor nyom nélkül eltűnik a családi adókedvezmény és a rezsicsökkentés hatása.
Az elmúlt években legrosszabbul mégis a gyermektelenek jártak: 150 ezres fizetésükből 2010-ben 107 ezer 215 forintot kaptak kézhez, ez 2013-ra 98 ezer 250 forintra apadt.