Könnyű a legszegényebbek közé kerülni

Fejenként nettó 206 ezer forint havonta – ennyi kell a KSH szerint ahhoz, hogy családunk a legjobban kereső 10 százalékba kerüljön. Megkértük olvasóinkat, mondják el, náluk mennyi az egy főre jutó nettó jövedelem.

– Az én családomban három főre nem jut 206 ezer forint. Na, ehhez mit szólnak? – kérdezte olvasónk a Délmagyarország Facebook-oldalán. Akadt, aki humorosan fogta fel a többség számára szomorú statisztikát, és azt írta a felső 10 százalékról, hogy „persze hogy benne vagyunk. Csak Kuba felől kell nézni". Olvasóink közül 671-en töltötték ki a kérdőívünket.

Olvasóink közül 414-en vallották azt, hogy az egy főre jutó családi jövedelem 50–100 ezer forint közé esik. 120-an állították, olyan szerencsések, hogy a felső 10 százalékba tartoznak, 198-an pedig arról vallottak, hogy a jövedelmi viszonyaik miatt a legszegényebbek közé kerültek. A felmérés természetesen nem reprezentatív.

A porfolio.hu a statisztikai hivatal adataira támaszkodva arról írt, hogy a legszegényebb háztartásokban kevesebb mint 25 ezer forint az egy főre jutó havi jövedelem. Egy átlagos családnál ez 75 ezer forintra emelkedik, míg a gazdagoknál fejenként 200 ezer forintos összegről beszélhetünk. A gazdasági lap figyelmeztet, amikor valaki az átlagos jövedelemstatisztikákból indul ki, akkor valójában jobb helyzetet lát, mint ami a magyar valóság.

A számokból az is kiderül, hogy könnyű a legszegényebbek közé kerülni. Ha egy két szülőből és két gyerekből álló családban csak az egyik félnek van munkája, máris az alsó tizedbe tartoznak. Az átlagcsaládban a szülők fejenként legalább 180 ezer forintot keresnek, míg az „elitklubba" egy négyfős családnál legalább 1,2 millió forintos bérrel lehet bekerülni. A statisztikából az is kiderül, hogy folyamatosan nyílik az olló a szegények és a gazdagok között: a legalsó, illetve legfelső 10 százalék között majdnem nyolcszoros a különbség. A Csongrád megyei béradatok szerény optimizmusra adnak okot, hiszen a megyében bevallott átlagbér 154 ezer forint körül alakul.

A gazdasági lap azt írta, hogy Magyarországon a legalsó tíz százalék kiugróan szegény, a legfelső pedig kiugróan gazdag. Hozzátették, az alsó 10 százalékot erősítik azok, akiknek nincs legális jövedelme, a felsőt pedig a szupergazdagok szűk köre húzza fel. A szegény háztartásokra jellemző, hogy a család létszámban sokkal nagyobb, mint a gazdagoké. A számok tanúsága szerint a szegény háztartások több mint 4 főből állnak, a szupergazdagok inkább egyedülállók vagy gyermektelenek.