2015.06.16. 22:55
Veszélyes is lehet a vízelvezető árok
Csongrád, Bács-Kiskun megye - Az 55-ös főút Bács-Kiskun megyei szakasza már csaknem kész, itt látszik a legjobban a kétoldalt kialakított, szakadéknak tűnő árokrendszer. Csak 3 méternél nagyobb szintkülönbségnél írják elő szalagkorlát építését.
A Közút ügyel az árkokra
– Az országos közutak belterületi szakaszain többnyire az önkormányzatok feladata az árokrendszer karbantartása – mondta Pécsi Norbert Sándor, a Magyar Közút Zrt. kommunikációs osztályvezetője. – Külterületen az árokrendszer üzemeltetése hozzánk tartozik, kivéve ha csatornahálózatról beszélünk, mert ott rajtunk kívül az önkormányzat vagy a vízközműtársulás is lehet üzemeltető.
– Rendkívül fontos az utak víztelenítése, mert ezen is múlik az élettartamuk. Ezt úgy kell megoldani, hogy ne építsünk szakadékokat az út mellé, mert életveszélyesekké válnak. Van egy korszerű fogalom: a megbocsátó úté. Ez azt jelenti, hogy az út környezetének, a burkolaton kívüli résznek, így például az ároknak is olyannak kell lennie, hogy a vétő ember ne haljon meg, megússza enyhébb sérüléssel. Az út adjon lehetőséget a bakizó sofőr életben maradására, de ez egy drágább megoldás – írta meg a véleményét egy mérnök olvasónk.
Az épülő 55-ösnek van egy olyan szakasza Csongrád megye határa és Tataháza között, ahol már csaknem elkészültek a munkálatokkal, felfestették a burkolatot, leszúrták az útjelző karókat. Itt látható a legjobban, hogy az út mindkét oldalával párhuzamosan ijesztő mélységű vízelvezető árkokat alakítottak ki.
A Mórahalomig tartó szakaszon az úgynevezett földmedrű árkok láthatók. Fotó: Kuklis István
[namelink name="Juhász István"] szegedi független közlekedési szakértő azt válaszolta kérdéseinkre: akkor tud mértékadóan állást foglalni, ha látja a helyszínt. Látatlanban annyit mondott, a padkának legalább 1,5 méter szélesnek kell lennie, ez a szabvány előírás, tehát figyelmes vezetés mellett lehet korrigálni egy hibát. Az más kérdés, mi van ütközéskor.
Szalagkorlát
„Az útépítési engedélyezési tervdokumentációban is szereplő vízelvezetési megoldás többszöri egyeztetés eredménye – tájékoztatott a megyei kormányhivatal műszaki engedélyezési és főosztálya. Minden olyan helyen szalagkorlát épül, ahol ennek kihelyezését az útügyi műszaki előírás előírja. Természetesen a gravitációs vízelvezetés mellett léteznek más megoldások is, de ezek általában költségesebbek és üzemeltetési szempontból kevésbé megbízhatóak."
– Az árkok mélysége döntően nem változott a korábbiakhoz képest, azonban a megváltozott műszaki előírások miatt a régebben alkalmazott meredekebb falú árkok helyett csak enyhébb rézsűhajlással lehet az új árkokat építeni, azok keresztmetszetükben valóban megnövekedtek, ezért tűnhet nagyobbnak az árokmélység is – válaszolta kérdésünkre Loppert Dániel, a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs igazgatója.
– A két megyében 0,4–3,3 méter között mozog az árok mélysége. Bács-Kiskun megyében nem változott a mélység szintje, a műszaki előírások miatt azonban szélesebbé váltak. A Szeged és Mórahalom közötti szakaszon az elmúlt évek belvízproblémái miatt burkolt vízelvezető árkok létesítésére szükség volt, ezek a korábbinál nagyobb kapacitásúak, a meglévő belvízelvezető rendszerhez csatlakoznak. Most a földmedrű árkok láthatók, ahol még nem „füvesítettek", vagy a fű még nem erősödött meg.
[namelink name="Loppert Dániel"] hozzátette: a műszaki előírások 3 méternél nagyobb szintkülönbségnél írják elő szalagkorlát építését, ezért ahol az árokmélység miatt műszakilag szükséges, vagy ahol a hatóság azt külön előírta, oda a későbbiekben szalagkorlát épül. A korábbi 10,5 méter széles útkoronát 12 méterre szélesítették ki, ezáltal a korábbi útpadka is szélesebb.
