Táblát és Vénuszt álmodott a díszpolgár

Utolsó kívánságaként Trogmayer Ottó, Szeged közelmúltban elhunyt díszpolgára azt kérte, legyen magyarázó tábla a megújult partfalon a díszítésről. Sokan ugyanis értetlenkedve szemlélték a furcsa rajzolatokat. Beszámoltunk róla: [namelink name="Vesmás Péter"] Ybl-díjas építész, a Tér és Forma Kft. egyik vezetője ugyanis különleges lenyomatokat álmodott a betonköpenyre.

A lenyomatok 7-9 ezer éves kultikus és használati tárgyak mintázatát idézik, amelyek a vízről, a folyók által teremtett életről szólnak, ezzel oldva a beton komorságát. Az úgynevezett Tisza–Körös–Maros kultúra tárgyai a Vásárhely és Szegvár közötti régészeti ásatásokon kerültek elő Trogmayer Ottó múzeumigazgatósága idején.

Trogmayer Ottó. Archív kép
– Eredetileg érintőképernyős tájékoztató táblát terveztünk, de olyan sokba került volna, hogy végül Vesmás Péterrel és [namelink name="Fogas Ottó"] városi múzeumigazgatóval egyeztetve abban maradtunk, hogy a Belvárosi híd pillérére emléktáblát helyezünk el – tudtuk meg Pappné Zánthó Ritától, a polgármesteri hivatal művészeti főtanácsosától.

– Ha már tájékoztattunk, a táblán azt is feltüntettük, hogy a partfal legfelső 50 centis sávjába Juhász Gyula A Tiszánál című versét vésték be. A kész táblát lefotóztam, és elküldtem Ottó bácsinak a halála előtti napokban. Szépnek találta és örült neki. (A versidézet hibásan felvésett „öblébe" szavát rövidesen kijavítják „ölébe"-nre – a szerk.)

A város néhai díszpolgárának az is dédelgetett vágya volt, hogy a Belvárosi híd lábánál elhelyezzék az általa feltárt, mindössze 16 centis Lúdvári Vénusz nagyított mását. Ez az általa ismert legrégebbi régészeti lelet a város környékén, Gyálaréten került elő. A termékenységet szimbolizáló, több mint 7000 éves kultuszszobrocskát feltehetőleg szertartások kellékeként használták. Telt idomai miatt szakszóval „zsírfarúnak" nevezik, közismert elnevezése Lúdvári Vénusz. A szobor egyelőre terv marad.