Ekkora béremelés csak az államnál lehet

Január elsejével törölte el a Fidesz a 2010 őszén bevezetett havi 2 millió forintos állami cégvezetői bérplafont. Az országos sajtót is bejárta, hogy a változtatással egy időben a Magyar Posta vezérigazgatójának havi juttatása 2 millió forintról 5 millióra ugrott. A 2010-es döntés a fizetésemelés mértékéről nem szólt, így azt az állami szektorban semmi sem korlátozta. A KSH adatai szerint a magánszektorban a bérek 2010 és 2014 között 22 százalékkal nőttek, míg az állami szférában csak 7-tel.

Hogyan teljesítettek 2010 és 2014 között a megyei, részben vagy egészben állami, azaz köztulajdonban álló cégek? Mekkora fizetésemelést kaptak a vezetők?

Nyolc vállalkozást vizsgáltunk meg a nyilvános beszámolók alapján, arra a megállapításra jutottunk, hogy megérte köztulajdonban álló céget vezetni.

Az újszegedi biopiacról ismerhetjük leginkább a Magyar Házak Közhasznú Nkft.-t, melynek jogelődje indította útjára a paprikafesztivált. Az állami tulajdonú vállalkozás az elmúlt 5 évben 25 millió forint veszteséget termelt, a vezetők bére viszont másfélszeresére nőtt. Igaz, nem kell nagy számokra gondolni, [namelink name="Molnár Csaba"] – [namelink name="Bartha László"] egykori polgármester szóvivője – 2010-ben havi 300 ezer forintot kapott, helyét 2012-től [namelink name="Szabó Pál Csaba"] történész vette át: a cégvezető 2014-ben már bruttó 450 ezer forintot keresett.
 

Szinte megduplázódott az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark vezetéséért juttatott havibér is. Az elmúlt időszakban 31 millió forint veszteséget termelő kultúrmissziót 2010 és 2012 között [namelink name="Tokovics Tamás"] vezette, akit [namelink name="Kertész Péter"] követett. Az igazgatói bér 5 év alatt havi 368 ezer forintról bruttó 702 ezer forintra nőtt.

A szentesi Dabic Nonprofit Kft. többségi tulajdonosa az állam, élelmiszer-biztonsági hálózat működtetésével foglalkozik. A cég egy évet leszámítva nyereségesen működött, a [namelink name="Frank László"] igazgatónak járó 2010-es havi 360 ezer forintos bér 2014-re a 2,5-szeresére, bruttó 900 ezer forintra nőtt, miközben Frankot 2014 áprilisában leváltották. Helyét [namelink name="Hujber Lajos"] vette át, akiről megírtuk (2015. július 22.: Szentesi brókerügy: nem bűn, csak szabálytalan), a taggyűlés és a felügyelőbizottság tudta nélkül a 75 milliós eredménytartalékot fektette be a csődbe ment Hungária Értékpapír Zrt.-nél.

Jól teljesített a Gabonakutató Kft. és az ELI-HU Kft. igazgatója is. Mindkettőjük bére 5 év alatt legalább a duplájára nőtt. A Gabonakutatót 2015-ig vezető [namelink name="Szilágyi László"] bruttó bére 726 ezer forintról 1,7 millió forintra nőtt, a lézerközpont igazgatásával megbízott [namelink name="Lehrner Lóránt"] ügyvezető a kezdeti bruttó 716 ezer helyett közel havi 2 millió forintot keresett.

A hódmezővásárhelyi ATEV Fehérjefeldolgozó Zártkörűen Működő Részvénytársaság (ATEV Zrt.) vezérigazgatója, [namelink name="Szabó Gábor"] már-már piaci fizetésemelést kapott. 2010-es, havi bruttó 922 ezer forintos fizetése mindössze 29 százalékkal nőtt, így 2014-ben havi közel 1,2 millió forintot keresett.