Kínát kínálják vacsorára

– Mindig szerettem volna külföldön tanulni. Bújtam a pályázatokat, majd Mátéval közös barátunk ajánlott egy kínai állami ösztöndíjat, így jutottunk ki – mondta a 25 éves szegedi [namelink name="Ézsiás Tamás"], aki földtudomány mesterszakon végzett a Szegedi Tudományegyetemen. Most a nanjingi Hohai Egyetemen tanul hidrológiát és vízgazdálkodást.

A kecskeméti [namelink name="Pál Máté "]28 éves, szintén az SZTE-n végzett földrajz szakon. – Délkelet-Ázsia mindig a szívem csücske volt, a kínai lehetőséget nem hagyhattam ki. Szociológia mesterszakon tanulok itt – mesélte.

Tamás Kínában menetel felfelé.

A fiatalok tavaly szeptemberben kezdték el írni a China for dinner, azaz Kína vacsorára című blogjukat a chinafordinner.com oldalon. – Azért indítottuk, hogy ne kelljen mindeninek ugyanazt többször elmondani. Egy internetes napló magunknak, amit mutogathatunk az unokáknak – magyarázta Tamás.

Tamás és Máté ösztöndíja 2018 nyaráig szól, az a céljuk, hogy a legtöbb helyre eljussanak Kínában és a környező országokban. Korábban sokfelé megfordultak már, mindketten dolgoztak utazási irodának. Négy kontinens több mint 50 országába jutottak el, Kanadától Nepálig, Tanzániába, Borneóra, Indonéziába és a Fülöp-szigetekre.

Máté és Tamás mostanság a nanjingi Hohai Egyetemen tanulnak.

Kínát az elmúlt szemeszterben kezdték el felfedezni, amelynek része volt Sanghaj, Nanjing, Xian, Peking, Yunnan és Jiangxi tartomány. A nyári szünidőben a Selyemút mentén Xinjiang tartományba szeretnének eljutni, hogy megismerjék a muszlim kisebbség, az ujgurok életét.

Blogjukban írnak gazdasági, kulináris, kulturális és turisztikai összehasonlításokat, kínai továbbtanulási lehetőségekkel is foglalkoztak már.

– Kínai életünk legbosszantóbb része a magyar szemmel nézve botrányos közlekedési kultúra, a tapintatlan, gusztustalanul táplálkozó és egymással ordibáló kínai emberek, az angoltudás teljes hiánya, illetve a rólunk készült több száz fénykép. Megbántani viszont semmiképp se szeretnénk a kínai átlagembert – magyarázta Tamás.

A fiatalok hozzátették, a környezet lesújtó állapotban van: a csapvíz ihatatlan, a levegő, folyók, tengerpartok szennyezettek. Mivel mindketten szeretik a természetet és a mozgást, ezért hosszú távon nem tudják Kínában elképzelni a jövőjüket.