Több tízezres a különbség az álomfizetés és a valóság között

Jó tudni, hogy a munkatapasztalat megszerzését állami támogatás is segíti. Ilyet a kormányhivatal járási hivatalának foglalkoztatási osztályán igényelhetnek a munkaadók. Bér- és járuléktámogatást lehet kérni a pályakezdők fizetéséhez, amiért cserébe a továbbfoglalkoztatásukról lehet megállapodni.

– Pár hónap múlva végzünk, jó lenne 150–180 ezer forintot keresni, de annyit biztosan nem kapunk kézhez. A realitás az, hogy 120 ezer forintot viszünk majd haza. Ezt mutatja a pedagógus-bértábla, márpedig attól nem térhetnek el az iskolák – mondta érdeklődésünkre a végzős magyar–latin szakos egyetemista, Szalma Baksi Tímea. Barátnője, Mátyus Ditta színház- és filmművészetet tanult, ő is hasonló feltételekre számít.

A 23 éves lányok hozzátették, legnagyobb gondjuk, hogy sok munkaadó a pályakezdőktől is többéves munkatapasztalatot vár el. Az iskolai vagy a nyári gyakorlat nem számít. Szerintük a nyelvismeret is számít, úgyhogy ezt is hangsúlyozzák egy állásinterjún.

Márti és István pénzügyi ügyintézőként végez hamarosan. Ők az álomfizetést 200 ezer forintra tennék szívük szerint. Becslésük szerint az első fizetésük 80 és 120 ezer forint között lesz. Cseppet sem derűlátóan megjegyezték, vannak cégek, ahol az első hathetes gyakornoki időért egyáltalán nem is fizetnek, ezért ragaszkodnak a mostani diákmunkájukhoz.

A két fiatal délutánonként és hétvégén feketén dolgozik a mezőgazdaságban. Hol címerezésből, hol faültetésből élnek meg, és úgy látják, az első munkahelyük mellett is ez vár rájuk. Szerintük is leginkább a szakmai tapasztalat hiánya az, ami miatt nem jutnak rendes munkahely közelébe.

Országos felmérést készített a 18–24 éves korosztályról, azaz a mai pályakezdő fiatalokról a GKI és a jofogas.hu. Arra a megdöbbentő eredményre jutottak közel tízezer fiatal megkérdezésével, hogy nettó 181 ezres fizetést várnának első munkahelyükről, de már most 57 százalékuk szerint nem piacképes a szakmájuk, mégsem választanak mást. Az is kiderült, hogy 850 ezer fiatal tartozik ebbe a korosztályba, és csak a negyedük tanul a felsőoktatásban. Feltéve, hogy ők a tanulmányaikra koncentrálnak, a generációjuk háromnegyedének már meg kellett volna jelenni a munkaerőpiacon.

Ehhez képest a korosztály 43 százalékának nincsen állandó munkája, ám 93 százalékuk állítja, hogy dolgozott már valaha. Az általunk megkérdezett egyetemistákhoz hasonlóan az országos felmérés válaszadói is a legnagyobb akadálynak a munkáltatók túlzott elvárásait tartják. Második helyen említették a nagyon alacsony fizetéseket, illetve a korlátozott lehetőségeket.