Bérlet helyett biciklit szeretnének a rászorulók

– Ne haragudjanak, de csak az ágyra tudnak ülni, mert nincsenek székeink – tessékelt bennünket egyszobás albérletükbe Kovács Irén, aki családjával egy Kolozsvári téri lakásban él.

A család minden tagja egy vagy több krónikus betegségben szenved, Irén 40 ezer forintos nyugdíjából fizetik a bérleti díjat, a gyógyszereket – a rezsit a Vöröskereszt állja –, és rendelnek ebédet egy közeli szociális intézményből két főre. Amit öten esznek. 

Ha el tudnak menni érte, mert nemrégiben a család egyetlen biciklijét tönkretették, bérletre pedig nem futja nekik. Nyáron Irén unokája, Renátó megy az ebédért, de az asztmás fiúnak ősszel kezdődik az iskola – hetedikbe megy a Wesleyben, bár könyvekre és iskolatáskára már nem telik a családnak –, így csak a nagymama tudna érte menni. Ezért most a legnagyobb segítség a számukra egy használható női kerékpár lenne. Tönkrement a mosó- és varrógépük is, amivel a családsegítőtől kapott ruhákat javítják, és a székek mellett jó lenne egy működő tévé meg egy magnó is, de most leginkább a kerékpár jönne jól.

Győrfi Beáta arra vágyik, hogy ne csak gyalog kísérhesse Dávidot az iskolába. Fotó: Frank Yvette

Női biciklit szeretne a közmunkásként a Partfürdőn dolgozó Győrfi Beáta is, aki hatéves kisfia, Dávid mellett szeretne tekerni az utcán, hogy közben tanítsa neki a KRESZ-t, vagy gyerekülésben szállíthassa. – Anya csak nézi, amikor a Diófánál tekerek – magyarázta Dávid, mi történik, ha neki bringázni támad kedve. Beáta nagymamájával és kisfiával lakik egy kilencedik emeleti panellakásban, a családi pótlékból, a dédi kisnyugdíjából és a közmunkásbérből élnek hárman. Beáta öt hónapja gyalog közlekedik, bérletre nincs pénze, újszegedi munkahelyére is így jut el mindennap a Csongrádi sugárútról. Pénzüket nagyon be kell osztaniuk, felnőttbiciklire már nem jut, ráadásul – ahogy a dédmama is mondja – a közmunka sem tart örökké, hogy utána mi lesz, nem tudják.

– Nekünk is új volt, hogy sok család biciklit szeretne. Ilyen kéréssel eddig még nem találkoztunk – mondta Sóki Szabolcs, a Sás utcai családsegítő központ vezetője. Az intézmény természetesen minden felajánlásnak örül a tartós élelmiszertől a mosóporon és tisztálkodási szereken át a bébiételig és székekig – és persze várják a nőibicikli-felajánlásokat is.