Semmit nem tudni az orbáni útról

[namelink name="Orbán Viktor"] miniszterelnök a mohácsi vágóhíd április 25-i avatásán megígérte, hogy négysávos út épül Szeged és Pécs között, igaz, ezt fontosságban megelőzi a Debrecen–Békéscsaba összeköttetés. Kevésbé rázkódik majd a megyénkből szállított élő sertés Mohácsig, és gyorsabban jöhetnek visszafelé a kamionok is a szalámi-alapanyaggal, a tőkehússal. És tempósabban, kevesebb balesetveszéllyel autózhatunk, kisebb stressz éri majd a Pécsre távolsági busszal ingázó diákot.

Autóval 190 kilométer és 2 óra 24 perc kell az útvonaltervező szerint, amiben benne van egy darab M6-os sztrádaszakasz is, Európa legfeleslegesebb alagútjaival. A távolsági busznak Pécsig 3 óra 15 perc kell – vonattal reménytelen: 5 óra 55 perc, egy átszállással súlyosbítva.

Ha Orbán Viktor előbb ér Szegedre, mint a minisztériumi válaszok, akkor a keddi ELI lézeres központ ünnepélyes avatóján az első nem szorosan a tárgyhoz tartozó újságírói kérdés nagy valószínűséggel az 55-ös szélesítését firtatja majd.

Amióta megírtuk, hogy 4 sávos lehet az 55-ös, nagyon sok olvasónk érdeklődött a részletekről, megkerestük hát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium sajtóosztályát. Egy hét alatt nem sikerült választ kapnunk.

Szerettük volna megtudni, hogy mikor indul a tervezés, kezdődhet el az építkezés, mi a végső határidő, és mekkora beruházási költséggel számol a szaktárca. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az 55-ös szépen megújult Bács-Kiskun megyei szakaszán befér-e majd a négy sáv a kiépült kerékpárút és a frissen ültetett fasorok közé. Az is érdekes, hogy a megyénkben most zajló 55-ös útfelújítás már a jövőbeni 4 sávos szellemében történik, vagy attól függetlenül.

Szeged és Pécs pocsék közúti összeköttetésének javítására gondoltak a déli autópálya koncepciójának megálmodói is 1991-ben. A 700 kilométer hosszú sztráda Magyarország leghosszabb autópályája lett volna, ha elkészül Nyíregyháza és Sopron között. Azóta sincs déli megyéket összekötő sztráda, gyorsforgalmi út, az ország autópálya-hálózata jellemzően sugaras szerkezetű. Ha valaki Szegedről Horvátországba autópályán akar utazni, elmegy Budapestre az M5-ösön az M0-sig, majd az M7-esen autózik Letenyéig. A négysávos út ezen is sokat gyorsíthatna, és akár az udvari határátkelőnél is elhagyhatná az országot az autós.

Egy jobb úttal talán máshogy végződött volna Szeged kapcsolata is Péccsel, amikor 2010-ben az utóbbi lett Európa Kulturális Fővárosa. 2005 áprilisában [namelink name="Botka László"], Szeged és Toller László, Pécs – azóta elhunyt – polgármestere együttműködési megállapodást írt alá arról, hogy a csongrádi megyeszékhely kiemelt partnerként részt vesz Pécs pályázatában. Ebből alig valósult meg valami, és sok más fontos ok mellett a pocsék közúti kapcsolat sem segítette az ügyet.

1991-ben megalakult a Déli Autópálya (DAP) Kft., majd egy idő után minden érintett önkormányzat belépett, és a befizetett összegek után részvényeket kaptak az időközben részvénytársasággá alakult cégben. A sztráda magántőkéből, állami segítséggel épült volna, és koncessziós alapú működtetést terveztek. 1998-ban még egy török befektető is erősítette az rt.-t, de 2001-ben kilépett, és ezzel együtt a társaságot is felszámolták.