Útszéli stílus: a kocsmában próbáltuk azt, amit mások a közéletben

Abba kellene már hagyni ezt a kocsmai stílust, mert különben elveszünk – nem pont így mondta Áder János május 8-án a beiktatásakor, de ez volt a lényege. Meggyőződésem – utalt az államfő a közbeszéd drámai romlására –, ha ez így megy tovább, mindent lerombolunk abból, amit 1990 óta közösen felépítettünk, és már csak vicsorogni tudunk majd egymásra.

Alpári stílus

Az utolsó csepp a pohárban talán Bayer Zsolt elhíresült nyilatkozata lehetett. A 2016- ban állami díjjal, lovagkereszttel kitüntetett újságíró azt mondta a Karc FM Rádióban arról az esetről, amikor idén áprilisban civil aktivisták jelentek meg a parlamentben, hogy az igazságügyi bizottság vitáján a civileket megbélyegző törvény ellen némán, táblákkal tiltakozzanak, hogy „ha még egyszer ezek vagy ilyennek megjelennek a parlament épületében, és ott megzavarják a munkát, akkor úgy kell őket kivágni, mint a macskát szarni.

Ha a taknyukon és a vérükön kell őket kirángatni, akkor a taknyukon és a vérükön". (...) „Ha kell, akkor szanaszét kell verni a pofájukat. Ez ugyanis Magyarország parlamentje, nem pedig a nyilvános vécé, ahová ezek valók."

Az alpári stílus, kocsmai hangnem Gyurcsány Ferenc „elkúrós-kurvaországozós" őszödi beszédétől Simicska Lajos „g.cizésén" és Bayer Zsolt „taknyos-véres" szövegén át Szilágyi György jobbikos parlamenti képviselő minapi „nyakon b.szlak" trágár beszólásáig, amikor veréssel fenyegette meg Dömötör Csaba államtitkárt, sűrűn átszőtte az utóbbi időben a közbeszédet – politikai oldalaktól függetlenül beszélnek vulgárisan a közéleti szereplők.

Lovagkeresztes. Bayer Zsolt ma kávézik a civilekkel.

Mi van? Mi van? Mi van?

Kocsmába mentünk, hogy megtudjuk, hogyan reagálnak az emberek arra a beszólásra, hogy „a taknyukon és a vérükön rángatnánk ki őket" a kocsmából.

– Próbáld meg, öcsém! – válaszolta egy középkorú férfi, aki nagyobb és erősebb is volt nálunk, így nem izgatta magát a beszóláson, békésen fröccsözött tovább. Elmondta, ha később szóltunk volna be neki, amikor már több van benne, nem biztos, hogy ilyen békésen válaszol.

– Merre van az anyád? Mert dolgom lenne vele! – közölte hidegen egy hatvan körüli szikár, de izmos férfi, aki egy pillanat alatt felhúzta magát. Mélyen a szemünkbe nézett, és láthatóan várta a folytatást, dobolt az ujjaival az asztalon. Ha nem visszakozunk, hanem ráteszünk még egy lapáttal, mondjuk azzal, hogy szanaszét kellene verni a pofáját, mi húztuk volna a rövidebbet.

A férfi elmondta, ő nem húzza be a fülét-farkát, ha valaki beszól neki, de nem üt egyből, hanem felteszi a kocsmai verekedések előtti három kérdést: Mi van? Mi van? Mi van?

– Mi van? Te bolond vagy? Gyere, inkább igyunk egyet! Mondd el, mi a bajod, beszéljük meg! – invitált az asztalához egy fiatal férfi, aki képben volt, tudta, hogy csak a Bayer-szöveget mondjuk neki. Elmondta, gyűlöli az erőszakot, a verbális agressziót is, és elítél mindenkit, aki gyűlöletet szít mások ellen.

Volt egy középkorú férfi a kocsmában, aki semmit nem reagált a beszólásunkra, elengedte a füle mellett a megjegyzésünket. Elmondta, ő ezeket észre sem veszi. – Semmit sem csinálok, nem reagálok az ilyenekre. Minek? Ha egy idiótával kezdesz el vitatkozni, legyőz a rutinjával – állapította meg a férfi.

Egy kávé mellett

Szél Bernadett országgyűlési képviselő, az LMP társelnöke feljelentette uszításért Bayer Zsoltot, aki azóta a maga módján bocsánatot kért, és

– a civilek felvetésére – kávézni hívott mára egy budapesti étterembe néhány civil aktivistát és újságírót, valamint Szél Bernadettet is.

Kálmán László: Nem a kifejezéseket hibáztatnám

Készüljünk fel a legdurvább kocsmai hangnemre – nyilatkozta a politikai közbeszéd romlása kapcsán a Délmagyarországnak Kálmán László nyelvész.

– Én se tudom, hogy a durva, uszító jellegű kiszólások hova vezetnek. Mindenesetre ahhoz, hogy tényleg valami szörnyűséget okozzanak, az kellene, hogy legyen felbőszíthető tömeg, amihez szól, és azt hál’ istennek jelenleg nem látom – mondta lapunknak Kálmán László.

A nyelvész szerint jogi eszközök helyett a sajtó és a civil szervezetek, ideértve a pártokat is, feladata lenne, hogy például Bayer Zsolt kapcsán a Fideszt nyomás alá helyezzék, hogy határolódjon el az általa mondottaktól.

Hogyan jutottunk el odáig, hogy a parlamentben egyre gyakoribbak a szexista beszólások, amikor a férfi képviselők megjegyzéseket tesznek a nőkre?

– Úgy, hogy ez a mindennapokban is állandóan előfordul, a Fidesz csak annyit tesz, hogy beviszi a parlamentbe azt, ami a munkahelyeken és más közösségekben hétköznapi gyakorlat. Undorító dolog, mert a világ attól haladna előre, ha a politika meg a sajtó – tehát azok a közegek, amelyek a felnőttek nevelésével szoktak foglalkozni – éppen ellensúlyozni, visszaszorítani próbálná az ilyen utálatos, atavisztikus jelenségeket.

De sajnos sokszor a sajtó is inkább kiszolgálni szeretné a plebset, és elnyerni a tetszését, mint nevelni – válaszolta Kálmán László.

A nyelvész szerint felkészülhetünk a legdurvább kocsmai hangnemre. – Új „ötlet" az, hogy az alpári gondolatokat beviszik a parlamentbe. Mert én nem a kifejezéseket hibáztatnám, hanem a gondolatokat, amiket minden vulgaritás nélkül is kifejezésre juttatnak, és megfordítva: én úgy beszélek, mint egy kocsis, de tudomásom szerint távolról elkerülnek az ilyen gondolatok – hangsúlyozta a nyelvész.

Kertész: Ez uszítás

– Mindenkinek tiszteletben kell tartania a szabad véleménynyilvánítást, mindaddig, amíg a törvényes kereteken belül történik – mondta lapunknak Kertész József ügyvéd.

A Szegedi Ügyvédi Kamara elnöke elmondta, sajnos Bayer Zsolt nem először nyilatkozik nem megengedhető hangnemben, és állít olyan dolgokat, amelyek szerinte kimerítik némely, a büntető törvénykönyvben rögzített tényállást, így a közösség elleni uszítást.

Szexista megjegyzések

Illés Zoltán fideszes államtitkár 2013-ban azt mondta felszólalásában a parlamentben Szél Bernadett LMP-s képviselőnek: „Attól még, hogy ön szép, nem következik, hogy ön okos is." Később Illés visszavonta szavait, és bocsánatot kért.

„Attól, hogy cigány vagy, még ledöfnélek" – ezt már Zagyva György Gyula jobbikos országgyűlési képviselő mondta 2013 februárjában Osztolykán Ágnes LMP-s politikusnak, aki azt kérdezte a parlament folyosóján, hogy hazavinné-e valaki kocsival, mert nincs nála a pénztárcája.

„Vagy sok közös témánk van, vagy önnek mindenről én jutok az eszébe"– válaszolta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter 2015 áprilisában a parlamentben Szél Bernadettnek, aki a politikus hotelszámlái iránt érdeklődött. Lázár reményét fejezte ki, hogy a képviselő asszony a többi minisztert is kiemelt figyelmében részesíti, amelyen a közelében ülő fideszes politikusok jót nevettek.

Amikor 2017 áprilisában kiderült, hogy hazahívják Szemerkényi Réka washingtoni nagykövetet, megkérdezték Orbán Viktort is a nagykövet elmozdításáról. A miniszterelnök a parlament folyosóján azt válaszolta a kérdésre: „Nőügyekkel nem foglalkozom."

A közbeszéd lebutítása

Ha a társadalom elfogadja, hogy az útszéli, trágár stílusnak helye van a közéletben, előbb-utóbb elfogadja majd a nyílt erőszakot is – figyelmeztetnek az elemzők.

Kuncze Gábor: – Miért nem ülsz le, te pojáca? A jegyzőkönyvben kérem rögzíteni a pojácát!

Torgyán József: – Kikérem magamnak ezt a stílust!

A fenti párbeszéd tizenhét éve, 2000 novemberében hangzott el a parlamentben. Az SZDSZ-es Kuncze Gábor és Torgyán József, a kisgazdák elnöke gyakran vitatkozott egymással a T. Házban. Szópárbajuk azonban – kis képzavarral – babazsúr volt a mostani helyzethez képest.

– Akkor egészen más világ volt a politikában – emlékezett vissza egy interjújában Kuncze Gábor. A szabad demokraták egykori elnöke elmesélte, arra is volt példa, hogy míg a parlamentben keményen ordibáltak egymással, a folyosón már kedélyesen elbeszélgettek a családról. Sőt, olyan is előfordult, hogy a kisgazdák névnapokra is meghívták őt, ahol volt házi kolbász, szalonna, bor és pálinka.

Elemzők szerint a politikailag tudatosan vállalt trágárság lassan nyert polgárjogot a honi közbeszédben. Torgyán elhíresült bonmot-ja, miszerint nélküle a Kisgazdapárt olyan, mint a vőlegény szerszám nélkül, még megmosolyogtató önjellemzésként is felfogható volt.

A hvg.hu kiváló összefoglalót írt nemrégiben a politikai közbeszéd folyamatos és durva színvonaleséséről, arról például, hogy a trágár szavak, kifejezések használatát korábban még hosszas magyarázkodás, mea culpázás követte, még akkor is, ha nem a nyilvánosságnak szánta a közszereplő. Például amikor a szocialista Szabó Zoltán dühében, amiért a parlamentben megvonták tőle a szót, a „b.ssza meg a k.rva anyját" fordulattal fejezte ki egyet nem értését egy 1999-es parlamenti ülésen.

A politikai közbeszédben gyorsuló ütemben terjedő vulgarizmus logikus következménye annak, hogy a cizelláltság helyébe a lebutított üzenetek léptek, amik nem mindig alpáriak, de végtelenül leegyszerűsítettek. „TI dolgoztok. ŐK lopnak." – áll a Jobbik plakátján.

Krekó Péter politológus szerint a választók komplexebb üzeneteket is képesek befogadni, de a politikusok, nem csak nálunk, azt tanulhatták meg az elmúlt évtizedekben, hogy minél butábbak az üzenetek, annál könnyebb velük sikert elérni.

– Ez nemzetközi trend, ami itt történik, abban a vonatkozásban érdekes, hogy általában az ellenzék luxusa a populizmus. Nálunk inkább a kormány operál a lebutított szólamokkal. A populizmus sem ördögtől való, sokáig a baloldal is eredménnyel használta. Gond abból lehet, ha veszélyesen magasra korbácsolja az indulatokat – fogalmazott Krekó Péter.

A politikai viták és a közbeszéd lebutítása azonban nem kizárólag a jobboldal felelőssége, a „süketek és vakok" párbeszédére hasonlító magyar közélet lezüllesztésében komoly szerepet vállaltak a progresszív erők is, amelyek elfogadták a politika törzsi, háborús logikájú felfogását, és alkalmazkodtak a kétperces és tízszavas – lásd Deutsch Tamás Twitter-üzeneteit – instant politikai „igazságok" irracionalitásához.

A távlatok beláthatatlanok az elemző szerint. Az alpáriságrekorder külföldi politikusokhoz – például az orosz Zsirinovszkijhoz vagy a Putyint f.szfejnek minősítő ukrán Oleh Barnához – képest a magyar politikusok még messze vannak a szabadszájúságban. Ám egyre többen vannak azok is, akik figyelmeztetnek: ha a társadalom elfogadja, hogy az útszéli, trágár stílusnak helye van a közéletben, előbb-utóbb elfogadja majd a nyílt erőszakot is.

Az agresszió agressziót szül

Olvasóink is elmondták véleményüket a szabad véleménynyilvánításról, a verbális agresszióról és a szexista megjegyzésekről.

Simon: – Bayer Zsolt csupán a baloldal szemétségeire válaszolt. Nem mindenki olyan türelmes, mint Orbán Viktor. Miniszterelnökként ő is másként beszélne.

Tóth Mihály: – Az ilyen ember mindenképpen valamilyen formában erőszakos, agresszív jellem. Az agresszió agressziót fog szülni. Azt tapasztalom, hogy nagyon sok esetben az emberek nem tudnak nyugodtan vitatkozni, erőszakosan próbálnak érvelni, mivel rá akarják másokra kényszeríteni az akaratukat, gondolkodásmódjukat. Legtöbben kerülik az ilyen embereket, nem szívesen beszélgetnek velük.

A képviselőknek, politikusoknak példát kellene mutatniuk a helyes viselkedésből. Elvileg tanult, okos, értelmes emberek. Az meg abszolút unintelligens viselkedés, ha szexista megjegyzéseket teszünk bárkire, természetesen kivéve a viccet és tréfát, ha ezt a másik fél is szívesen fogadja.

Koós Sándor: – A parlament nyilvános színpad, ilyen távolról csak szurkolni lehet és derülni rajta. Amikor viszont a szomszédaim támadnak verbálisan, vagy dobálnak meg hógolyóval, amibe „véletlenül" kő került, vagy a gyermekemet dobják meg teli PET-palackkal, hogy eltörhetne a nyaka, és mindenki elmegy szó nélkül az ilyen történések mellett, az ilyen országban nagy a baj.

Varga Béla: – Bayer Zsolt megnyilatkozásai már nem egyszerű verbális agressziók, hanem polgárháborúra uszítások!