Most a sörfőzőknek kedvez a kormány

Bővül a kisüzemi sörfőzdékre vonatkozó kedvezményezettek köre a jövedéki adóról szóló törvény módosítása nyomán. Júliustól minden 20 ezer, januártól pedig minden 200 ezer hektolitert meg nem haladó mennyiségű sört előállító vállalkozó alkalmazhatja az 50 százalékos jövedékiadó-kedvezményt. Jelenleg csak a 8 ezer hektolitert vagy annál kevesebbet előállító sörfőzdék élhetnek a lehetőséggel.

A Szögedi és a Zsombói Sörfőzde üzleti titokra hivatkozva nem árulta el, hány hektoliter sört főz évente. Az ügyben Gyenge Zsoltot, a Kisüzemi Sörfőzdék Érdekképviseleti és Érdekvédelmi Egyesülete elnökét kérdeztük. A szervezetet 1994-ben alapította meg tizennyolc sörfőzde tulajdonosa.

Nyolcezer

– Most ötven-ötvenöt tagja van az egyesületnek, akik közül negyvenegynéhánynak van sörfőzdéje. Azért nem tudok pontos számot mondani, mert olyan időszakot élünk, hogy ez folyamatosan változik, mert újabb és újabb sörfőzdék nyílnak – kezdte Gyenge Zsolt, hozzátéve, az országban működő sörfőzdék nyolcvan százaléka tagja az egyesületnek. Sok vagy kevés az évi nyolcezer hektoliter?

– Ez akár elegendő is lehetne, de látjuk, hogy egyre több olyan sörfőzde működik az országban, amelyek már feszegetik a nyolcezer hektoliteres határt. Ők kezdtek el lobbizni a módosításért, és természetesen az egyesület is – magyarázta Gyenge Zsolt.

Kétszázezer

– A kétszázezer úgy jött a képbe, hogy ez az európai uniós plafon. Ha már bővülünk, legyen a legmagasabb határ, hogy ne kelljen utána minden évben változtatni – mondta a kisüzemi sörfőzdék egyesületének elnöke, akitől megtudtuk, az egyesületi tagok sörfőzdéinek többségében éves szinten egy-két ezer hektoliter sört főznek.

Gyenge Zsolt elmondta, sokáig az egyesülete kereste a kormányt, de nem történt semmi.

– Aztán tavasszal megkeresett bennünket a kormány, hogy akkor most mondjuk el, melyek lennének azok a változtatások, amiket szeretnénk, hogy jobb legyen a helyzetünk. Elmondtuk többek között, hogy szeretnénk, ha olyan pályázati lehetőségek nyílnának a számunkra, mint amilyenek évekkel ezelőtt a borászok és a pálinkafőzők számára megnyíltak.

A bor könnyebb helyzetben volt, mert sokan gondolják magyar terméknek, a pálinkát pedig hungarikumnak nyilvánították. Mi mostohagyereknek éreztük magunkat – mondta az elnök.

Három és fél

– Magyarországon három és fél multisörgyár működik, amelyeknek nem magyar a tulajdonosi körük. A Dreher, a Heineken és a Borsodi, valamint a fél a Pécsi Sörfőzde, mely ide is és oda is sorolható. Ami pénzt ők itt megkeresnek, azt kitalicskázzák az országból.

A kisüzemi sörfőzdék magyar tulajdonúak, mégsem tudnak a hazai piacon érvényesülni. Szerintünk a multik piackorlátozó szerződésekkel és szabályozásokkal zárják le az utat előttünk, például úgy, hogy egy adott vendéglátóhely csak az adott multi sörét árulhatja, amiért természetesen pénzt kap.

A kisüzemi sörfőzdéknek nincs akkora tőkeerejük, mint a multiknak. Mi azt is várjuk a kormánytól, hogy ezeket a szerződéseket, amelyekben megtiltják, hogy más söröket is árusíthassanak, felülvizsgálják vagy törvénytelennek titulálják. Ha ezeket érvényesítik, akkor lesz értelme a kétszázezer hektoliteres határnak, mert a kis sörfőzdék akkor érzik majd, hogy van lehetőségük, és van értelme bővíteniük – magyarázta az elnök.

Kettő

Gyenge Zsoltnak két sörfőzdéje is van, amelyek elmondása szerint pár ezer hektoliter sört állítanak elő évente. – A kettő sörfőzdémnek együtt nincs meg a nyolcezer hektoliter kapacitása, és nem is merek bővíteni, komolyabb beruházásba fogni, mert teljesen bizonytalan a piac, és úgy érzem, a multik jelenleg még bármit megtehetnek.

Ha tényleg kapunk kormányzati segítséget, akkor a Magyarországon jelenleg működő hetven kisüzemi sörfőzde jelentős része komoly fejlesztésekbe kezd – mondta Gyenge Zsolt.

Szerinte most könnyebb volt a kormánynak a kétszázezer hektoliteres határról dönteni, és ahogy fogalmazott, átírni egy törvényben egy számot 8-ról 200-ra, mint felülvizsgálni a multik szerződéseit.

Seresszabadság

A sör és a sörgyártás folyamata több ezer éves múltra tekint vissza, szinte egyidős a civilizációval. Kezdetleges sörfajták megjelentek már az ókori Egyiptomban és Babilóniában is, azonban az ókori és kora középkori söröket inkább árpalének kellene nevezni, mintsem sörnek, mert hiányzott belőlük a komló. Később Európában is meghonosodott a sörkészítés.

Az öreg kontinensen a sörfőzés hagyománya nagyban kapcsolódik a kolostorokhoz. A szerzetesek sokat javítottak a sörfőzés technikáján, úgy tartják, hogy ők terjesztették el Nyugat-Európában a komlót a sör ízesítéséhez. Szintén a kolostorokban főztek nagyobb, piaci mennyiségeket, később ezekből a tapasztalatokból fejlődtek ki a 14. században a sörfőző céhek.

Angliában a tömeges sörfőzés VIII. Henrik uralkodásától virágzott fel, és ekkortól terjedtek el a felső erjesztésű fajták. Bajorországban már 1516-ban sörtisztasági törvényt hoztak, amely szabályozta, hogy sör kizárólag maláta, komló, élesztő és víz hozzáadásával készülhet, adalékanyagok nélkül. A középkor végi serfőző céhek az ipari forradalom során átadták a helyüket serfőzdéknek, amik idővel sörgyárakká nőttek.

Velünk élő sör

A Magyar Sörgyártók Szövetsége honlapján az olvasható, hogy a sör a legrégebbi írásos emlékek szerint 1152 óta van velünk, magyarokkal. Az évszázadok során főztük háznál, uradalmakban, céhekben, majd városi sör-

főzdékben. A reformkor elhozta az úgynevezett seresszabadságot, és 1843-ban megnyílt az út az ipari sörfőzés előtt.

Öt dolog, amit rosszul tudunk a sörről

1. Minél hidegebb, annál jobb?

A közhiedelem ellenére nem feltétlenül akkor járunk a legjobban, ha sörünket a lehető leghidegebben fogyasztjuk. A világos, nagyipari lágereket 4-7 fokon, a sötétebb lágereket és a kézműves söröket 8-11 fokon, a testesebb, magasabb alkoholtartalmú sötét söröket pincehidegen, 12-15 fokon érdemes fogyasztani.

2. A sörhas nem a sörtől van?

Kevesen tudják, de a sör egyáltalán nem hizlal. Egy pohár gyümölcslé kalóriatartalma sokkal magasabb, mint egy pohár söré. A benne lévő alkohol azonban étvágyat gerjeszt, így szívesen eszünk kiadósakat sörözés után vagy mellett.

3. Egy sör nem sör?

A minőségi sörfogyasztás egyik lényegi eleme a mértékletesség, a prémium söröket kis mennyiségben, lassú kortyokkal lehet a legjobban élvezni.

4. Csapolt, üveges vagy dobozos?

A legtöbb sörsommelier megegyezik abban, hogy sört kóstolni pohárból a legjobb. Nem mindegy azonban, hogy üvegből, dobozból vagy hordóból kerül bele a főzet, mindhárom lehetőségnek vannak előnyei és hátrányai.

A hordóból gyakran frissebb, kevésbé vagy egyáltalán nem pasztörizált sört csapolnak, így az íze, aromája is különlegesebb. Mivel a napfény és ultraibolya-sugárzása is befolyásolja a sörminőséget, a söröshordó mellett a dobozos sörök is sokkal jobban megőrzik a főzetek frissességét.

Bizonyos belga sörfajták számára viszont kimondottan előnyös, ha több éven át érlelődhet a palackban, míg egy sörösdoboz aligha bírja ki az ilyen fajta túlnyomást.

5. Az alkoholmentes sör nem sör?

Sokan utasítják el az alkoholmentes főzeteket, mert nem tekintik valódi sörnek. A sörfőző technológiák fejlődésének köszönhetően azonban ma már teljes értékű sört kaphatunk alkoholmentes variációkból is, amelyek ugyanolyan vitaminokat, ásványi anyagokat és egyéb hasznos elemeket tartalmaznak, mint az alkoholtartalmú sörök.

A tudósok mondták

Japán tudósok megállapították, hogy huszonnégy megvizsgált sörből majdnem mindegyik gátolja a heterociklikus aminok működését, amelyek a rák kialakulásában játszanak szerepet. Az alkoholmentes sörnek nincs ilyen hatása.

Német tudósok árpából és komlóból származó polifenolokat mutattak ki a sörben, amelyek szerepet játszanak a tumorok kialakulásának megelőzésében.

Amerikai kutatók a sör keserű ízét adó flavonoidok között találtak olyan anyagokat, amelyek gátolják a rák kialakulását.

Dán tudósok is végeztek olyan kutatásokat, amelyek a sör rákmegelőző hatását vizsgálták, a kísérletben 29 éven keresztül csaknem harmincezer ember vett részt.

Megállapították, hogy azoknál az embereknél, akik heti 7–21 pohár sört ittak, a nyelőcsőrák kockázata háromszor olyan nagy volt, mint a sört egyáltalán nem fogyasztóknál. A sörmennyiség csupán egyharmadának borral való helyettesítése felére csökkentette a megbetegedés kockázatát. (Forrás: webbeteg.hu)