2019.08.06. 18:20
Az ökörsütő állványtól a helikopterig: 50 éve dolgozik a szegedi idegenforgalomban Nacsa József
Nagybátyja alapította a szegedi Ibuszt, még 1937-ben, Nacsa József is ott kezdett az érettségi után. A berlini fal leomlásánál éppen Németországban dolgozott, és korát megelőzve látott fantáziát a fürdőturizmusban.
A szegedi vasútforgalmi szakközépiskola után a város és az ország egyetlen utazási irodájánál, az Ibusznál, egyben a MÁV hivatalos menetjegyirodájánál kezdett dolgozni 1969-ben Nacsa József.
– Feleségemet is ott ismertem meg, három év múlva azért jöttem el, mert a menyasszonyomnak jobb helye volt, a társas utakat szervezte – mondja a megyei kamara vendéglátás, idegenforgalom és szállodaipar osztályának elnöke, aki nemrégiben tagozati díjat vehetett át. Nem ment messzire, a város, a tanács idegenforgalmi hivatala a tér túlsó oldalán volt.
Hamarosan már rendezvényeket szervezett, például 1976-ban itt volt a fogorvosok világkongresszusa, félezer résztvevővel. – Akadt baj bőven, az ökörsütő embert Bugacról, az óriási állványt Hortobágyról hoztuk, a fa meg a Bükkből érkezett Csepel teherautóval – emlékszik vissza. A Malév akkor még nem repült mindenhova, Bécstől Belgrádig mentek a vendégekért, tíz megyei Volántól szedték össze a vállalható állapotú autóbuszokat. Más történet, hogy egy hárombuszos romániai körúton az egyik jármű már a határon, Ártándnál megadta magát. Szegedről kellett hozni a motort, egész éjjel szerelték a senki földjén, de utolérték magukat, meg a két buszba zsúfolt többi utast Kolozsváron.
Nacsa József: Családi indíttatás a turizmus. FOTÓ: FRANK YVETTE
– Szakmaválasztásomban az is szerepet játszhatott, hogy édesapám bátyja három társával együtt nyitotta meg az országosan 1902-ben alapított Ibusz első szegedi irodáját 1937-ben – mondja. A 80-as évek második felében a vízművel közösen alapítottak egy utazási irodát, az Anna Toursnak ő lett a vezetője. A ki- és beutaztatás mellett a vízmű fürdőinek az „eladása" is a feladatuk volt, érezték is, hogy ez jó irány, de ezt a mai wellness-, élményfürdős divatot nem látták.
1989-ben felesége lett a berlini Ibusz vezetője, hozzá tartozott az egész NDK, megélték a falomlást, a márkauniót, 6 évet maradtak, az asszony volt a főnök, Nacsa József a beosztott. Gyönyörű idők voltak, fogalmaz. – Legbüszkébb arra vagyok, hogy 1993-ban Szegedre hoztuk a német parlament CDU-frakciójának kihelyezett ülését. Három napig voltak az országban, fél napot Szegeden, de itt is aludtak – emlékszik vissza. Mind a 230 embernek egyágyas szoba kellett, valamennyi hotelt ők foglalták le a városban. Elmentek a színházba, találkoztak a püspökkel és a polgármesterrel is. Debreceni programjuknál nagyon nehéz volt elintézni, hogy ott akkor le tudjon szállni a két repülőgép – később 14 külön katonai helikopterrel mentek például Pécsre is. Megtudtuk, 28 újságíró volt velük, élőben közvetítette az eseményt három nagy tévécsatorna.
1995-ben hazajöttek, a 90-es évek végén az egyház szervezésében létrehozták a Dóm Touristot, feladatuk volt a fogadalmi templom idegenforgalmi értékesítése, később az alsóvárosi templom is hozzájuk tartozott. E mellett persze teljes jogkörű irodaként utaztattak és fogadtak is vendégeket. Időközben Nacsa József felsőfokú idegenforgalmi szakképesítést szerzett és megkapta a szakmájában adható legnagyobb elismerést, a Pro Turismo-díjat.
Több cikluson keresztül volt az Országos Idegenforgalmi Bizottság régiós elnöke, de ma is tagja például a Magyar Kereskedelmi Kamara turisztikai kollégiumának. A kezdetektől részt vesz a Szegedi Nemzetközi Tiszai Halfesztivál szervezési munkáiban, e mellett az Európai Borlovagrend szegedi legátja. Sokoldalúságát mutatja, hogy a Magyar Ökölvívó Szakszövetség versenybírójaként is ismerhetik a sportág szerelmesei.