Gombafertőzés tizedeli a kőriseket egész Európában, nincs ellene szer - Szegeden túlélhetik a vészt

– Chalara-gombafertőzés miatt megbetegedett kőrisekkel Szegeden még nem találkoztunk. Talán közterületeken azért sem fordult még elő, mert a gomba spórái a lehullott párás avarban fejlődnek tovább. A lehullott leveleket azonban mi rendszeresen összegyűjtjük – közölte Makrai László, a Szegedi Környezetgazdálkodá­­si Nkft. igazgatója, akit arról kérdeztünk, mekkora veszélyt jelent a szegedi kőrisállományra az Európában nagyjából két évtizede terjedő „kőrisvész".

Néhány hete a nyugat-magyar­országi Lébény polgármestere drámai hangú nyilatkozatban fordult a közvéleményhez, amelyben leírta, hogy az ottani vé­­dett kőriserdőben gyökerestül dőlnek ki a többmázsás fák egy gombafertőzés miatt. Életveszélyes a helyzet, és lassan eltűnik az egész erdő. Az elmúlt 8-10 év­­ben több száz kőris pusztult el ott a fertőzés miatt, ami ellen nincs gyógymód, és sajnos országszer­­te terjed.

– A tapasztalatok szerint a betegség a mélyebb fekvésű, bő víz­­ellátottságú, fagyzugos, fiatal, magas és keskeny levelű állományokban jelentkezik. A keskeny le­­velű kőris egyik alfaja a magyar kőris. Itt az újulat tömegesen fertőzött. Ehhez párás talajszint kell, és a fagy, amely mikrosérü­léséket okoz a kéregben. A városban ezt helyettesítik az autók, a vandálok, a déli napsütés for­rósága amelyek megsértik a még érzékeny, bőrszerű kérget. Ugyanakkor a gombabetegségnek a nyirkos, párás éghajlat és talaj kedvező, ami Szegedre nem igazán jellemző

– magyarázta Makrai László.

A kőrisek egyébként ideális városi fák – nem véletlen, hogy sokat látni belőlük Szegeden. Szárazság- és fagytűrők, termé­sük nem tömeges, lombjuk ősszel szépen színeződik sárgára, narancssárgára, vörösre.

– Magas kőrist már nem ül­­tetünk, csak mutatóban van né­­hány idősebb példány. A keskeny levelű fajcsoportban van jelentős újabb díszsorfa-­telepítés, az állomány 20 százaléka. Virágos kőrisből is sok van, de az ellenáll a gombafertőzésnek – mondta el Makrai. Hozzátette, tíz éve minden esz­­tendőben új fafajokkal kí­sérleteznek, ami a fajgazdagság növelése mellett azért is előnyös, mert egy esetleges járványnál kevesebb kár esik a városi faállományban.