Hétköznapok az Európai Parlamentben

Az Európai Parlament budapesti irodája és a Bruxinfo tíz újságírót hívott meg az ország különböző részeiből Brüsszelbe, hogy megismertesse, miként telnek a munkás hétköznapok, milyen aktuális feladatokat oldanak meg a magyar képviselők. Akiknek egyébként nagy szívfájdalmuk, hogy a hazai sajtóban ritkán jutnak szóhoz, kivéve, ha valami botrányszagú történet kerekedik a parlament falai között. De nem is ez a legnagyobb baj – mondják–, hanem az, hogy országunk hiába tagja három és fél éve az EU-nak, az emberek keveset tudnak arról, mit jelent a tagság, milyen fontos döntések születnek, amelyek alapvetően meghatározzák hazánk sorsának, gazdaságának alakulását is.

Brüsszelben az uniós negyed állandóan szépül, bővül. Abban az épületszárnyban találkoztunk a képviselőkkel, amelyet Antall Józsefről neveznek el. Szájer József (Fidesz), az Európai Néppárt alelnöke többek között arról beszélt, miként működik a lobbizás Brüsszelben. A tengeri halászat számunkra kevésbé fontos téma, mint a spanyoloknak, azonban ha segítjük őket, akkor ezt viszonozzák olyan témában, amely nekünk létkérdés. Szent-Iványi István (SZDSZ) a liberális frakció tagjaként vesz részt a külügyi bizottság munkájában. Kényes és aktuális kérdés Koszovó függetlenségének elismerése, amely precedensértékű lehet – fejtette ki. Úgy vélte, Szerbiának elemi érdeke, hogy megszabaduljon Koszovótól.

[namelink name="Kovács László"] biztos sajtótájékoztatót tart. Fotó: DM/DV
A szocialista frakció vezetőjét, Tabajdi Csabát arról kérdeztük, miként dolgoznak együtt a fideszes csapattal Brüsszelben. Ha nem azt tennénk, bukásra lennénk ítélve – válaszolta. Lényeges kérdésekben mindig egyeztetnek, ilyen például a magyar borászat jövője. A magyar mezőgazdaságnak akkor van esélye a talpon maradásra, ha a gazdák szövetkeznek – jó példaként említette [namelink name="Nógrádi Zoltán"] mórahalmi polgármestert, illetve az általa kezdeményezett homokhátsági összefogást.

Ismerősök itt-ott

Brüsszelben számos ismerősbe botlik az ember. Ha újságíró, akkor különösen, mert az EU-negyedben a képviselők mellett nyüzsögnek a szakértők, akik a bizottságok munkáját segítik. Így futottunk össze [namelink name="Nagy Tamás"]sal, az Agrárszövetség egykori vezetőjével, avagy tudósító kollégákkal. De éppen ott tartózkodott az országos rendőrfőkapitány is, aki a határőrség beolvadása témájában tárgyalt.

Valamennyi képviselő (a 24-ből 8-cal sikerült találkoznunk) hangsúlyozta, hogy december 21-étől a Schengen-határ áthelyezése nem jelenti az egykori vasfüggöny visszaállítását az ukrán és a szerb határon. Útlevéllel és érvényes vízummal kell rendelkezniük az említett országokból hozzánk érkezőknek. Igyekeztek eloszlatni az aggodalmakat, miszerint nőni fog a várakozási idő. Tesztelték a szakemberek: a számítógép 1,1 másodperc alatt leolvassa az adatokat, ezeket összeveti a schengeni információs rendszerrel, és újabb két másodperc kell ahhoz, hogy kiderüljön, az illetőt körözik-e.

Vízumkötelezettség lép életbe Szerbia és Ukrajna irányából, ám a megszokott 60 eurós tarifa helyett csak 35-be kerül. Ráadásul sokan élveznek ez alól is mentességet, az ukrán határon pedig érvényes lesz a kishatárátlépő, amely 50 kilométeres körzetre és 5 évre szól.

Becsey Pétertől (Fidesz), Csongrád megye néppárti képviselőjétől azt kérdeztük Brüsszelben, miért nem került szóba régiónkban is a kishatárátlépő ügye. Szóba került, ám a Vajdasági Magyarok Szövetsége egyértelműen tiltakozott ellene, és én maximálisan egyetértek velük – magyarázta Becsey. A „kishatár" túlságosan megélénkítené a betelepülést a Vajdaság északi részére, olyanok is érkeznének, akik nem feltétlenül kívánatos személyek, mert nem tiszta szándékúak. Nem az a helyzet a Vajdaságban, mint Kárpátalján, mert ott koncentráltan, 90 százalékban magyarok élnek. A szerbek már majdhogynem kívánatosnak tartották, hogy megadjuk a kettős állampolgárságot. Most azt, ami ez ellen hat, a magyarok nem fogják preferálni – mondta a képviselő.

Programok

A Bruxinfó olyan sűrű programot állított össze, hogy reggeltől estig egy percre sem unatkozott a tévés, rádiós, írott sajtós csapat. Az előadások mellett ellátogattunk a szlovén EU-képviseletre. 2008-ban ők adják fél évre az Unió elnökségét, arról beszéltek, hogyan készülnek a feladatra. De megtudhattuk azt is, miként zajlik az élet hazánk állandó képviseletén. [namelink name="Kovács László"] adóügyi biztos sajtótájékoztatóján több száz újságíró vett részt, miközben 17 nyelven fordítottak a szinkrontolmácsok.