Hitelből vagy lízinggel?

Ma a bankok akár 20-30 évre is nyújtanak lakáshitelt, a havi törlesztőrészlet körülbelül akkora, mint egy hasonló paraméterekkel rendelkező lakás bérleti díja. Ezért nem árt elgondolkodni a saját otthon vásárlásának lehetőségén. Gyakori eset azonban, hogy minimális önerővel sem rendelkezünk. Akkor miből lesz lakásunk?

Főleg a fiataloknak

– Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy valaki saját tőke nélkül vásároljon lakást. Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő lízing azoknak a fiataloknak jelenthet megoldást, akik a nulláról kezdik, illetve a vállalkozóknak, hiszen a havi lízingdíjat és az induló költségeket le tudják írni az adójukból. A jogászok és az orvosok gyakran rendezik be irodájukat, rendelőjüket ilyen finanszírozású lakásokban. Eladáskor, ha valaki egy másik lakást kezd lízingelni, ugyanúgy mentesül az eladott ingatlan értéknövekedése miatti adófizetéstől, mint lakásvásárlásnál. A banki hitelekkel ellentétben, ezt a finanszírozási formát külföldi állampolgár is igénybe veheti és nincs felső korhatár – magyarázta Halmos Valéria, az OTP Bank Szegedi Igazgatóságának vezetője. Azt is elmondta, a lízing nem versenyezhet az állami támogatásokkal, a minimális önerővel igénybe vehető kedvező kamatozású programokkal, például a fészekrakóval, de sok előnye van. Ilyen pozitívum például, hogy míg a végrehajtással terhelt ingatlan hitellel nem finanszírozható, addig lízinggel ennek nincs akadálya.

A lakóparki új otthon ideális célpontja a lakáslízingelőnek. Fotó: Schmidt Andrea
Vevő vagy bérlő

A hagyományos banki szolgáltatás és az új finanszírozási forma közötti választás eltérő tulajdonviszonyokhoz vezet. A hitel esetében a vásárló tulajdonába kerül az ingatlan és esetleg fedezetként jelzálog kerül rá, míg egy lízingügyletnél a lízingbeadó cég marad a tulajdonos és a „vevő" a havi díjak befizetésével inkább „bérli" azt. A meghatározott futamidő végén, úgynevezett maradványérték megfizetése után – amennyiben van – a lízingelő lesz az ingatlan tulajdonosa.

Hitelösszeg

Az OTP Banknál a felvehető hitelösszeg minimum 500 ezer, maximum 50 millió forint lehet. A lakáslízing esetében nincs felső összeghatár. Alsó viszont van: használt lakásnál három, új lakás esetében pedig ötmillió forint.

– A lízing igénybevétele, teljesen új, modern pénzügyi szemléletet igényel, hiszen nem ragaszkodhatunk lakásunk tulajdonjogához, ami a mai magyar társadalomban nagyon nehéz. De a lízing fontos előnye, amihez akár már ideológiát is köthetünk: nem a bérleti díjra szórjuk el a pénzünket, inkább befektetjük – állította szembe az új finanszírozási forma pozitív és negatív szempontjait Demeter Szilárd, a szegedi Lombard Lízing Zrt. termékfejlesztési vezetője. Elmondta, eddig leginkább vállalati, ipari-kereskedelmi célokra adtak ingatlanhitelt és lízinget, de kiépülőben van a lakossági üzletág is. A szakember hangsúlyozta, hogy az így vásárolt lakásokat az ügyfél választja, de először ők minősítik, hiszen nem mindegy, hol van, milyen értéket képvisel hosszú távon. Minimális önerőre a legtöbb esetben szükség van, de ezt a banki hiteleknél sokkal alacsonyabban húzzák meg, és a finanszírozott összeg is sokkal magasabb lehet. Ezért azonban a havi lízingdíj jellemzően magasabb, mint egy hitelnél.

Egy, csak egy férfi

A Vadaspark Lakópark építéséért felelős Reál Hungary Kft. értékesítési vezetője Lobozár József elmondta, két éve van együttműködési szerződésük az OTP-vel, így a lakásvásárlásnál bárki igénybe veheti a lízinget. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a legtöbben valamilyen állami, vállalati támogatással összekötött hitelkonstrukcióval vesznek ingatlant. Lakóparkjukban, két év alatt mindössze egy középkorú férfi kért lízinget egy tízmillió forint értékű, ötven négyzetméteres lakás megvásárlásához.