Lázáréké lesz a megye legnagyobb vadászterülete

Tíz férfi, köztük egy iskolás fiú, kezében az Egri csillagokkal, a földeáki művelődési központ tükörtermében. A 18 ezer 729 hektáros, leendő vadászterület sorsáról döntöttek ebben a körben a földtulajdonosok szerda délelőtt. Ez a terület Mártéllyal, Mindszenttel, Hódmezővásárhellyel, Algyővel, Maroslelével, Óföldeákkal, Földeákkal és Makóval határos, nyugatról a Tisza, délről pedig az M43-as autópálya keríti.

Minden társas vadászat végén terítéket készítenek – máglya is hozzátartozik a rítushoz. Fotó: Schmidt Andrea

A jelenlévők az új vadászati törvény értelmében saját birtokuk jogán, illetve más tulajdonosok megbízásából szavaztak. A földterület nagysága alapján kiszámolt szavazati arányukat lapra írva emelték föl. Az állam szava a jelenlévők között mintegy 70 százalékot ért, mivel több mint 3000 hektár fölött rendelkezik a területen Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Dalerd Zrt. és a Kiskunsági Nemzeti Park. A jelenlévők egyhangúlag, ellenszavazat nélkül határoztak minden pontban.

Eldöntötték, a 2017 márciusától 2037 februárjáig tartó üzemidőre az idén bejegyzett Návay Kornél Vadásztársaságot bízzák meg a terület vadászati hasznosításával.

Vadászskalpok.

Az állam javaslatára a korábban errefelé szokásos haszonbérleti díj több mint dupláját, 300 forintot fizet majd nekik hektáronként, évente a társaság.

Lázár Jánost ide köti a családja, a képviselői munkája, földtulajdonos is, és a vadászat a hobbija. Furcsa lett volna, ha nem él a törvény adta lehetőséggel, hogy ismerőseivel a saját területükön vadászhassanak. Több megyebeli vadásznak ez volt a véleménye, amikor az újságíró információkat, szempontokat gyűjtött a cikkhez.

Ezekben a napokban dől el országszerte, hol melyik vadásztársaság gazdálkodhat a következő húsz évben a természet erőforrásaival. A földeáki gyűlés azért kivételes, mert másfelé inkább aprózódnak az eddigi vadászterületek. A megyében a korábbi 61 helyett 76 ilyen vadgazdálkodási egység jön létre, átlagosan 5000 hektárral. A fönt említett több mint 18 ezer hektárt viszont éppen több, lejáró üzemidejű terület darabjaiból gyúrták össze. 4200 hektárnyi például most még a földeáki Dózsáé, márciusig. Másutt az, ahogy a kormányhivatal meghúzta az új határokat, vitát váltott ki, ám itt egyetlen módosító javaslat sem érkezett.

Nem volt jelen szerdán, de tagja az érintett földtulajdonosok közösségének Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, Hódmezővásárhely és Makó térségének országgyűlési képviselője, mintegy 30 hektárral. Kérdésünkre [namelink name="Göbl Vilmos"], a Miniszterelnökségi Sajtóiroda munkatársa azt válaszolta, [namelink name="Lázár János"] korábban is tagja volt Hódmezővásárhely környéki vadásztársaságnak, ez most is így van. Göbl megerősítette, a politikus a Návay Kornél társasághoz kötődik, bár ez személyes adat. A vadászatról azért nem beszél szívesen a politikus, mert azzal, hogyan tölti a szabadidejét, nem akarja terhelni a nyilvánosságot. Idén még nem vett részt vadászaton, az engedélyét is ezután tervezi kiváltani.

Mások szerint kínos, hogy a kormányhivatal húzta meg az új határokat, a kormányhivatalok főnöke pedig Lázár. És még szép, hogy senki sem mert módosító javaslattal élni. A miniszter mint vadász először 2014 januárjában került reflektorfénybe, amikor [namelink name="Failoni Donatella"] zongoraművész a Facebookra feltöltött néhány fotót közös baráti társaságuk fácánvadászatáról.

Nem az övé, nem építkezik

A vásárhelyi Előre Vadásztársaság tavaly januárban hirdette meg, hogy 32 millió forintért eladja a Vásárhelytől 14 kilométerre lévő batidai vadászházát, 3054 négyzetméteres telekkel. A vételi ajánlatot egy hónapos határidővel várták. A házról azt beszélik Hódmezővásárhelyen, hogy „Lázár birtoka", ezért folyik ott az építkezés. A Miniszterelnökségi Sajtóiroda munkatársa kérdésünkre közölte: a batidai vadászház nem Lázár János tulajdona, és nem is építkezik ott. Tehát másé. Az újságíró tavasszal járt ott. A birtok kapujában az építkezésre érkező munkásoknak átadott egy névjegyet, azzal, hogy az építtetővel szeretne beszélni. Eddig nem hívták vissza.

Parancsolj gazdi!

Az új vadászegyesület névadója [namelink name="Návay Kornél"] (1842–1915), aki hivatalt nem viselő, de a közélet iránt érdeklődő földeáki földbirtokos volt. 1897-ben, amikor rossz volt a termés és drága az ennivaló, 29 rászorult földeáki családnak adott 1-1 mázsa búzát, pénzzel is segített. A Makói Független Újság azt írta róla, nagyon szerette a zenét, olykor a földön dolgozó jó hangú napszámosokat áthívta a kastélyába énekelni, és erre az időre is járt a fizetés. Birtokán 1885-től 1910-ig értékes növényritkaságokból erdőt telepített, ott időzött a legszívesebben. A Kornél-erdő ma is számon tartott természeti érték.