Miért volt emberközpontú az atombomba? - Számos díjat adtak át a tudomány szegedi ünnepén

Egy tűt sem lehetett volna leejteni hétfő délután Szegeden a SZAB székház dísztermében, ahol Emberközpontú tudomány címmel tartott ünnepi ülést az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága. A vendégeket Fülöp Ferenc akadémikus, a SZAB elnöke köszöntötte, szerinte a tudomány mindig ember központú, akkor is, ha egy molekulát vizsgál, mert a kutatás „egyik végén" mindig az ember van.

Vékás Lajos, az MTA alelnöke elmondta, Szegedi Biológiai Kutatóközpont mellett egy másik nagy tudományos műhely született a városban, az ELI lézeres központ. Ennek nagyon örült, hasonlóképpen annak is, hogy sok fiatal arcot látott a dugig telt teremben.

A Szegedi Tudományegyetem részéről Szabó Gábor rektor méltatta az ünnepet. – Nem a magyar tudományt ünnepeljük, hanem Magyarországon ünnepeljük a tudományt és ez nem ugyanaz – hangsúlyozta. Nálunk régen alapították az akadémiát és ezt joggal ünnepeljük itthon, és szerinte is régen rossz, ha nem emberközpontú tudomány. Úgy véli, az atombomba kifejlesztői is ezt gondolták, amikor meg akarták előzni azt, hogy egy diktátornak sikerüljön először, és ezzel óriási pusztító erő kerüljön a kezébe.

Sok probléma csak tudományos módszerekkel oldható meg, a rektor szerint azonban a „jóindulatú zöldségek" károsak. – Mondhatjuk, hogy vissza a természetbe, a tábortűzhöz, de az nagyon rossz hatásfokkal ég – hangsúlyozta Szabó Gábor, hozzátéve, ha visszamegyünk a természetbe, csak 200 millió ember fér el a földön. Kérdés, ki mondja meg, hogy melyik 200 millió.

– Az nem elég, hogy mi megállapodunk abban, milyen okosak vagyunk, fontos, hogy a tudományt a társadalom is magáénak érezze – mondta a rektor. Régen egy forgácsoló és egy fizikus páros jó eredményeket tudott elérni, volt Nobel-díjas, akinek sokat segített egyeteme jó mechanikai műhelye. Ma ez nem megy, ennél sokkal drágább a tudomány.

Kozma József önkormányzati képviselő a tudomány és a hétköznapok kapcsolatáról beszélt, ebben bele kell érteni például a közlekedésszervezést is. A város szimbiózisban él az egyetemmel, az SZBK-val és hamarosan az ELI-vel is együtt lélegzik majd.

A plenáris ülés előadását Janáky Csaba, az SZTE Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék adjunktusa tartotta, a napenergia hasznosításáról és a fenntarthatóbb vegyiparról. Ezt követően adták át a VIII. Dél-alföldi Innovációs Díjakat. Gazdasági társaság kategóriában a SZAB Aranyérme elismerésben részesült az Interkerám Kft., a károsanyag-mentes ecsetelhető mázakért. Természetes személy kategóriában Janovák Lászlóé lett az első díj, amit az öntisztuló bevonatokért kapott, míg a másodikat Bánhegyi Balázs érdemelte ki, a szarvasmarha-tenyésztés hatékonyságának javításáért.

Átadták a SZAB Tudományos Díjakat is, közel 40 név hangzott el, az 1-3. helyek mellett sokan kaptak oklevelet. A természet tudományok területén Gelle Kitti Erzsébet, Gubó Richárd és Varga Dániel Péter kapott első díjat, az élettudományokban Jakó Mária és Remete Attila Márió teljesített kiemelkedően. A társadalomtudományok területén Fűz Nóra, a bölcsészettudományokban Brandl Gergely, Szűcs Kata Ágnes és Aradi Csenge Eszter pályamunkáját díjazták. A művészetek kategóriában Szepesi Dóra Anna részesült elismerésben.