Múlt és jelen Szeged palotáiban

Szeged az országban egyedülálló módon egy egész városrészre nyerte el 2003-ban az Europa Nostra Díjat. Ezzel a hasonló nevű szervezet a város és az adófizetők többéves erőfeszítését ismerte el, amelyben a sétálóutca régi épületeit külső jegyeiket meghagyva felújították. Később egy könyv is készült a területen található huszonkét építményről, melyben dr. Szabó Tibor rajzai mellett fontos információkat találhatunk. Dr. Nagy Péter, a könyv szerkesztője segít az építészeti stílusok és az évszámok közti eligazodásban.

A Klauzál tér sarkán mindjárt két eklektikus palotával találjuk szembe magunkat. Ha háttal állunk a platánoknak, bal kéz felől bankpalota épülete tárul elénk, amit 1873-ban a Kereskedelmi és Iparbank építtetett. Egy szűk évszázaddal ezelőtt vasáruház, vászonés fehérnemű-kereskedés, valamint csemegebolt működött az épületben, mára egy drogériákkal foglalkozó nemzetközi cég termékeit találjuk itt.

Fotó: Karnok Csaba

Vele szemben áll a Kiss Dávid-palota, ami egyébként műemléki védettséget kapott. A néhai Klein Dávid kereskedő tulajdonában állt épület számos nevezetességgel szolgál. Több mint száz éve itt üzemel a bibliai állatról elnevezett gyógyszertár, bár az épületben egykor kalapraktár és üvegkereskedés is helyet kapott. A két lépcsőház mennyezetét a római mitológiából ismert Mercurius festett alakjai díszítik, de irodalmi vonatkozása is van az építménynek. 1925-ben ugyanis néhány hónapig itt lakott Szabó Dezső író, Az elsodort falu szerzője, aki itt írta Segítség! című regénye néhány fejezetét.

A Kiss Dávid-palotával átellenben a tér legrégebbi épülete, az 1820 körül épített Wagner-ház található. A két, azonos magasságú, egységes főpárkányú épületből költözött át Alleman János cukrászdája, a mai híres cukrászda őse, a profilkötöttség jegyében azonban napjainkban is rétesillat árad az utcára. Nevében azonos, tulajdonosát tekintve azonban különböző a Kárász utca és a Kölcsey utca sarkán álló Wagnerpalota. Ez 1905-ben Baumhorn Lipót tervei alapján épült, szecessziós stílusban. A folyamatos tömegközlekedési vonalmódosításnak köszönhetően talán már csak a legöregebbek emlékeznek rá, hogy 1908 és 1927 között ezen a sarkon fordult be, illetve ki az egyes villamos.

Szecessziós mestermű az új Wagner-palota
Az utca túloldalán található a Herzel-ház. Herczel Fülöporvos lakhelye az 1870-es években épült, műemléki védettséget élvez. Ebben a házban tartott előadást 1940-ben Móricz Zsigmond, de Mikszáth Kálmán is gyakran vendégeskedett itt. Később kávéház nyílt a földszinten, napjainkban pedig egy fényképészettel foglalkozó cég üzemel itt.

A Dugonics tér sarkához érve talán a legjellegzetesebb házat, az Ungár–Mayer-palotát figyelhetjük meg. Ezt a tornyos épületet 1911-ben Magyar Ede tervei alapján építtette Ungár Benő és Mayer Áron, nmindketten fuvarozók – mai szóhasználattal élve szállítmányozási vállalkozók – voltak. Az épület érdekessége, hogy ez volt Szegeden az első háromemeletes ház. Az akkor még újdonságnak számító vasbeton szerkezetet Zielinski Szilárd számításai alapján készítették, aki az első magyar műszaki doktorként a Szent István téren álló víztornyot is tervezte. Korábban a palota helyén a Vodiáner-ház állt, ekkor működött itt az Aranybikához címzett étterem. Utána kávéház, majd vendéglő nyílt a helyén, itt muzsikált többek között a híres cigányprímás, Boldizsár Kálmán és zenekara. Ma az egyik mobilszolgáltató, egy antikvárium és egy utazási iroda működik a földszinten.