Szeged és környéke

2019.07.08. 18:26

Tönkreteszi a környezetét az ember - A civilizáció káros hatásairól szól Molnár Gyula legújabb könyve

Molnár Gyula, a szegedi Molnár Dixieland Band alapítója - ha épp nem zenél - könyvet ír. Legújabb, Andrési Pállal közös kötetéről mesélt. A könyv a civilizáció káros hatásairól szól.

Tóth Anett

Tengernyi weboldal, újság, televízió-műsor foglalkozik azzal, mikor is ér véget a világ, hová vezet a globális felmelegedés. Nem túl vidám témák, de nem szabad őket a szőnyeg alá söpörni. Erre és hasonlókra is felhívta a figyelmet Molnár Gyula előadásán. – Egyre nagyobb az ökológiai lábnyomunk, lassan másfél bolygóra lenne szükség, hogy elférjünk, annyian vagyunk – magyarázta. – A klímaváltozás csak egy kis szegmens, ettől jóval nagyobb dologról van szó. Az evolúció több fajt hozott létre, mi ellene megyünk, kiirtjuk őket.


Mindig kihasználjuk a földet. Ha vas kell az autóhoz, vagy épp kőolaj. Molnár Gyula legújabb könyvét egy régi főiskolai kurzus inspirálta. A civilizáció káros hatásai az élővilágra Magyarországon című kötetben 55 szerző „vallomásai" találhatóak.

A civilizáció természetre gyakorolt káros hatásairól írt könyvet Molnár Gyula. FOTÓ: TÖRÖK JÁNOS

A civilizáció természetre gyakorolt káros hatásairól írt könyvet Molnár Gyula. FOTÓ: TÖRÖK JÁNOS

– 300 oldalon 112 esettanulmányt láthatunk, 154 fotóval. Érdemes például megnézni a védett és fokozottan védett állatokkal kapcsolatos eseteket. Magyarországon 72 közül csak hét végződött bírsággal – hívta fel a figyelmet.

Hazánk 71 százalékát lebetonozták, feltörték, lecsapolták, beépítették, állítja. Emberi tevékenységtől mentes területek szinte nem is maradtak. A kötetben 1960 óta megfigyelt esetek sorakoznak, intve az óvatosságra. Molnár Gyula példákkal is szemléltette, miről is van szó. Előfordult, hogy gázvezetéket vezettek keresztül a pusztán, ami miatt védett madarak kerestek új otthont. Sándorfalván előfordult, hogy védett területen engedtek ki szennyvizet.


– Divatos lett a terepmotorozás, még védett területeken is. A Dunántúlon is, de tudunk példát mondani a Bükk-hegységből is. Motoroznak az erdőben, miközben fent a fákon védett madarak építik fészkük, vagy épp etetik kicsinyei­ket – mesélte. Hogy miért is csináltuk meg ezt a könyvet? Mert mindig érdekelt a természet. Ám azt látom, hogy azok a helyek, ahol kiskoromban jártam, már nem úgy néznek ki, mint emlékeimben. Nem élnek ott ugyanolyan madarak, a fák helyett olajkutak, épületek állnak – mondta.

Címkék#Szeged

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!