Válságjelek az építőiparban

Fegyverneky Sándor jellemzése szerint az építéssel foglalkozó vállalkozók általában három céget birtokolnak: egy dolgozik, egyet éppen felszámolnak, egyet pedig frissen alapítanak. Így előre megtervezik, hogy a projektből mikor viszik ki a pénzt. Gyors „bíráskodással" a pénzt még utol lehetne érni, és visszahozni az alvállalkozók kifizetésére, vélekedett. A kormány szándéka, hogy a jövő évtől az állami beruházásoknál a fő- és alvállalkozásokat a Magyar Államkincstár fizesse ki, így ebben a szférában megszűnik a lánctartozás.

Rábai György szakértő arról beszélt, hogy ha a lakást befektetésnek tekintjük, akkor például Berlinben szabályozott körülmények között 8–10, míg Budapesten „vadabb" feltételek mellett 5–6 százalék a hozam. Ha Magyarországon is ingatlanadó lesz, akkor a hozam akár ötödével is csökkenhet, viszont a bérleti díj nem emelhető. Így a lakásokat kell olcsóbban építeni, ami viszont a minőség romlásával járhat. Szerinte a jó helyen fekvő, energiatakarékos épületben lévő lakások bérleti díjai 5–7 év távlatában emelhetők.

Akar László, a gazdaságkutató vezérigazgatója a halasztható keresletű iparágak közé sorolta az ingatlanágazatot, beleértve az építőipart is. Így válság idején csökken a kereslet, de a lakásoknál van egy szint, amely alá nem eshet. Az irodapiac ennél rosszabb helyzetben van.

Belső munka. Hosszabb távon akár lakáshiány is lehet.
Illusztráció: Karnok Csaba
Az ingatlan-értékbecslők megrendelése az utóbbi hónapokban negye-
dével csökkent. Van olyan vélemény is, hogy a bankok által visszavett lakásokból állami, önkormányzati bérlakásállományt lehetne kialakítani. Egy ideig úgy tűnt, hogy a kormány vevő az ötletre, de helyette a lakáshitel-törlesztésre vállalt garanciáról hozott törvényt a parlament.

Építőipar: mínusz 16 százalék

Az építőipari termelés 16 százalékkal csökkent  idén januárban – közölte a múlt héten a KSH. Az első hónap alacsony teljesítményében a gazdasági visszaesés mellett az előző évinél 2,9 Celsius-fokkal alacsonyabb hőmérséklet is közrejátszott. Tavaly az év egészében az ágazat termelése hat százalékkal maradt el a megelőző évitől – az idei várakozások ennél borúlátóbbak.

Lakásfronton is visszaesés

Az idén 20–25 ezer új lakás épülhet, miközben tavaly az országban 36 ezer lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt – hangzott el az Otthon Centrum tájékoztatóján. A válság hatásaira csak késéssel reagáló ingatlanfejlesztések száma, azaz a kínálati oldal jövőre az ideinél is erőteljesebben zsugorodhat, amelynek egyik oka a már átadott, de még eladatlan több ezer lakás. Többéves távlatban azonban akár hiány is keletkezhet, ha újra normálisan működik majd a piac. Az új építésű lakásoknál javul a vevők alkupozíciója, megjelentek a készpénzes vevők, ismét sláger lett az 1,5–2 szobás lakás. Szerencsére nálunk nem alakult ki olyan ingatlanpiaci buborék, mint néhány régiós országban, ezért komolyabb áresésekre nem lehet számítani, arra inkább, hogy jó minőségű lakást lehet venni elérhető áron.