Világszenzáció: aranykincs került elő Szeged határában

A szenzációs leletet a látogatók a Múzeumok éjszakáján, szombaton is láthatják pár órára a szegedi Móra-múzeumban, utána restaurálják és kutatók dolgoznak vele.

– Gombászni voltam, és ráállt a szemem a sárga színre, mert vargányát és rókagombát kerestem a magas fűben. Cserépdarabokat találtam már korábban, de pár napja egyszer csak megláttam egy féltenyérnyi sárga dolgot – mesélte a szegedi [namelink name="Antal Róbert"] az aranykincs első darabjának megtalálásáról. A fiatalember szakmája szerint vízvezeték-szerelő, fogott már rezet, azt hitte, ezúttal is összegyűrt rézlapra bukkant. Hazavitte, megtisztította, akkor vette észre, hogy minták látszanak rajta. Fadarabbal kihajtogatta, ecet- és savtesztet végzett, és amikor nem zöldült el a tárgy, akkor fogott gyanút, hogy mégsem réz az. Értesítette az örökségvédelmi hivatalt.

A lelet a megyében illetékes szegedi Móra-múzeumhoz tartozik, ők értesítették a téma legnagyobb hazai szaktekintélyét, [namelink name="V. Szabó Gábor"] régészt az ELTE-ről.

– Elképesztően jelentős dologgal állunk szemben. Nemcsak a 100 grammos tárgy színarany volta miatt, hanem mert nagyon jelentős új szempontokat vet fel a kutatás számára. Magyarországon ilyen kincsleletre száz éve bukkantak Szeged határában, amikor a nagyszéksósi leletet megtalálták. Ahhoz Móra Ferenc akkori régész, múzeumigazgató szállt ki. Európa legjelentősebb hunkori kincse került elő – helyezte el a városi közgyűjtemény történetében a kuriózumot

[namelink name="Fogas Ottó"], A múzeumigazgató megjegyezte, a minisztériumtól segítséget kértek, hogy a megtaláló példaértékű hozzáállását megfelelő módon pénzzel jutalmazhassák. Ennek nagyságrendjéről még nem tudnak pontosat.

[namelink name="Czukor Pétertől"], a múzeum ásatásvezető régészétől megtudhattuk, előbb alaposan átfésülik a területet a felszínről talajradarral, fémkeresővel, utána következhet az ásatás. Nagyjából tíz napig tart a feltárás, amelynek helyét titokként kezelik, nehogy kalandorok tönkretegyék a leleteket.

A szegedi múzeum és az ELTE közös projektjét egy magánvállalkozás támogatja földmunkákkal. V. Szabó Gábor elmondta, a megtaláló nagy valószínűséggel egy lábvért kétharmadát találta meg, de a többi darabja is előkerült, valamint több hozzá kapcsolódó aranytárgyra bukkantak. Azért ritka ez a műkincs, mert ismernek ugyan Európából lábvérteket, de az mind bronzból készült. Háromezer éve, a bronzkorban, a trójai háború idején az elit harcosok viseltek ilyet. Közülük is csak a leghíresebbek, a legelőkelőbbek. Szakrális szertartáson kerülhetett a földbe, mivel összehajtogatták és bevagdalták, ezzel téve alkalmatlanná a mindennapi használatra.