A gazdaságtudományi karon javítanák a fiatalok pénzügyi kultúráját

Az SZTE GTK és az Econventio a diákok számá speciális táborokat, illetve egynapos szakmai programokat szervez. (Fotó: Gémes Sándor)A 2011-es mérés után 2012-ben második alkalommal vizsgálta a csoport a középiskolások pénzügyi kultúráját, jelenleg hazánkban ez a legnagyobb, mintavétellel lezajlott kutatás ebben a témakörben, több mint 10500 diák töltötte ki a tesztet. [namelink name="Kovács Péter"], az SZTE Gazdaságtudományi Karának docense lapunknak elmondta, a kar és az Econventio egyik közös célja a fiatalok pénzügyi kultúrájának erősítése, ehhez az intézményvezetőknek, a pedagógusoknak és a diákoknak is szerveznek rendezvényeket. E tevékenységi körhöz tartozik az Econventio-teszt néven futó pénzügyikultúra-felmérés is.

A tesztből kitűnik, a legnagyobb ismerethiányt az országkockázat, infláció, adózás, a munka világa, illetve a hitelezéssel kapcsolatos témakörök mutattak, itt a válaszok több mint 60 százaléka helytelen volt, ez a szám a megtakarítások és befektetések esetében átlagosan 49, míg a biztosításoknál 37 százalék volt. A megtakarítástól az államadósságig

Íme néhány konkrét eredmény! A középiskolások 64 százaléka fontosnak tartja, hogy az ember mindig tegyen félre, amikor megkapja a fi zetését, míg 28 százalékuk csak akkor egészítené ki megtakarításait, ha hó végén marad pénze. Azoknak, akik feleslegesnek tartják a spórolást, 60 százaléka fiú. A válaszadók továbbtanulásaikat leginkább szülői támogatásból (44 százalék) és diákmunkából (28 százalék) kívánják finanszírozni, diákhitel felvételét csupán 1,6 százalékuk választaná.

A felmérésből az is kiderült, a középiskolások 90 százaléka rossz dolognak tartja, ha az ország az államadósság jelentős részét hitelből fizeti. Azonban az államadósság helyes nagyságrendjét (2,1 millió forint/fő) csupán a válaszadók 20 százaléka tudta. A középiskolások pénzügyi ismereteinek négy fő forrása az otthon látottak (40,6 százalék), az iskolában tanultak (20 százalék), az interneten található információforrások (10 százalék), valamint a saját tapasztalat (10 százalék). Éles különbség van a gazdasági és a nem gazdasági képzésekben tanulók között, például 18 évesen a nem gazdasági
képzésekre járók 10 százaléka, a gazdasági képzésekre járóknak pedig 48 százaléka az iskolában hallottakat próbálja figyelembe venni.

A felmérés alapján ajánlásokat fogalmaztak meg az oktatási kormányzat számára. Ajánlott lenne a középiskolákban általánosan bevezetni a gyakorlatban is alkalmazható pénzügyi ismeretek oktatást, melyet a NAT is tartalmaz. A gyakorlatiasság egyik formája akár egy tanóra, akár egy néhány alkalmas délutáni kötetlen tréning lehetne.

Mindehhez persze a pénzügyi ismereteket oktatók képzése is szükséges – tette hozzá a szakember. Kovács Péter arról is beszélt, a fiatalok pénzügyi kultúrájának szintje, illetve e korcsoport pénzügyi, gazdasági oktatásának
szükségessége állandó napirendi kérdés az európai országokban. A fő probléma az, hogy e korcsoport pénzügyi, gazdasági kérdését a válság előtt elhanyagoltan kezelték Európa nagy részén, azonban a recesszió rámutatott

Nézze meg a Szegedi Egyetem Magazin 2012. novemberi számát! arra, hogy fontos a lakosság pénzügyi, gazdasági ismereteinek növelése, melyet már az iskolai oktatás során el kell kezdeni. A magatartás elmarad az ismeret mögött Arra a kérdésre, hogy az átlag magyar polgár mennyire tudja jól kezelni saját pénzét, a docens az OECD 2011-12. évben, 14 ország részvételével végzett felmérését idézte.

– Ebben a felnőtt magyar lakosság eredménye a 14 ország átlagánál magasabb volt, ugyanakkor a jelentés szerint – a mi felmérésünk eredményeihez hasonlóan – a pénzügyi alapismeretekben és a meglévő ismeretek alkalmazásában jelentős hiányosságok mutatkoznak, illetve pénzügyi magatartásunk elmarad az ismereteink szintjétől. A kutatás szerint az aktív megtakarítók arányát tekintve Magyarország eredménye a leggyengébb – összegzett a szakember.