Hohmann Judit, a gyógynövények kutatója

Patikusnak készült, kutató lett Hohmann Judit, a szegedi egyetem gyógyszerésztudományi karának dékánja. (Fotó: Gémes Sándor) – Milyennek képzeljük el a gyógyszerészhallgató Hohmann Juditot? Tudatos diáklánynak, aki lépésről lépésre megtervezte tudományos karrierjét?

– A jó tanulók közé tartoztam, már másodéves hallgatóként bekapcsolódtam a kutatásba, részt vettem tanulmányi versenyeken is, például analitikából. Ugyanakkor korántsem voltam oly módon magabiztos,hogy előre terveztem, láttam volna: kutatói pályára lépek.

– Ismerősömtől hallottam: a gyereke a diákok bekapcsolását is kilátásba helyező kutatói projektek száma alapján döntötte el, melyik hazai orvosképző egyetemen tanul tovább. Egy ilyen összehasonlításban hol áll a szegedi gyógyszerészképzés?

– Másodévesen kezdhettem el a tudományos diákköri munkát egy nagyon szép és izgalmas területen: gyógynövényekkel foglalkoztam. A témavezetőm az a Rózsa Zsuzsanna volt, aki szakterületén elsőként
szerzett nagydoktori fokozatot. Együtt dolgozhattam Szendrei Kálmán profeszszorral is, aki akkoriban az ENSZ genfi kábítószer laboratóriuma elismert szakembere volt, és máig részt vesz tanszékünk munkájában. Ma is nyitottan várjuk a tudományos kutatómunka iránt érdeklődő hallgatókat.

– A "drogismereti" jelző miért maradt ki annak a tanszéknek a nevéből, ahol "TDK-sként" kezdett, és ma vezetőként irányítja az oktatói és kutatói munkát?

– Gyógynövény– és drogismereti tanszékből lettünk Farmakognóziai Intézet. A "drog" szárított növényi részt jelent a gyógyszerészek szótárában, de a köznyelvben a kábítószer szinonimája. A szenvedélybetegség terjedésével együtt egyre több félreértés adódott. Váltottunk. Kifejezőbb a külföldi irodalomban általánosan használt farmakognóziai jelző, itt gyógynövényekkel és a belőlük kinyerhető vegyületekkel foglalkozunk.

– A népi gyógyászat tapasztalatait is hasznosítják?

– Igen, azokat a növényeket analizáljuk, amelyekhez valamilyen gyógyhatást köt a népi hagyomány. De olyan növényeket is vizsgálunk, amelyekről szűrővizsgálatokban derül ki, hogy a gyógyászat számára ígéretes hatóanyagforrások, vagy kémiájuk miatt mutatkoznak
érdekesnek.

– Ön melyik gyógynövényt vizsgálta legelőször?

 Névjegy

Szülőhelye a dunántúli Bóly, iskolavárosa Pécs Hohmann Juditnak, aki 1980-ban szerzett gyógyszerész diplomát a Szegedi Orvostudományi Egyetemen. Biológiailag aktív növényi anyagok izolálása és szerkezetvizsgálata kutatásainak fő iránya. Tudományos közleményeinek száma több mint 350, miközben gyógynövény- és drogismeretről, illetve a gyógynövények ipari feldolgozásáról tart kurzusokat. Az ezredfordulótól tagja a kari tanácsnak, dolgozott dékánhelyettesként, a Farmakognóziai Intézetet vezető egyetemi tanár – idén az SZTE GYTK dékánjának választották.
– A rovarriasztó hatású növényeket analizáltuk, mikor "TDK-zni" kezdtem. Feladatul a gyalogakác, vagyis az Amorpha fruticosa gyökerének vizsgálatát kaptam. A sikeres kísérlet, a hatásért felelős anyagok kinyerése után más növényi inszekticidek vizsgálatával is foglalkoztam, később pedig rákellenes hatású növényi anyagok kutatása lett a fő területem, amelyről MTA-doktori disszertációmat is írtam.

– Hány vegyületet fedeztek föl az SZTE Farmakognóziai Intézetében? És ezekből hány gyógyszert fejlesztettek?

– Közel háromszáz természetes vegyületet fedeztünk fel. De ezek közül csak azokból lesz gyógyszer, amelyeket arra alkalmasnak találnak a tőkeerős gyógyszerfejlesztő cégek. Például elsőként mi mutattuk ki a vézna kutyatej gyógynövényből az ingenol-3-angelátot, azt a vegyületet, amelyet akkor még csak mint káros, irritáló hatású anyagot ismertek, de mára Amerikában egy olyan új gyógyszer alapanyaga, amely a napsugárzás okozta keratózist megállíthatja. Ez a bőrbetegség egy olyan rákmegelőző állapot, amely mintegy 10-15 százalékban alakulhat át különféle bőrrákká.

– Az intézet egyik doktoranduszával konzultált, az SZTE Szenátusa ülésén vett részt, mielőtt találkoztunk, az interjút követőn kezdődik a kari tanács ülése. Sok a bejegyzés a határidő naptárában. Milyen tervekkel vág neki az SZTE GYTK dékánja előtt álló három évnek?

Nézze meg a Szegedi Egyetem Magazin 2012. novemberi számát! – Siker a felsőoktatás jelenlegi helyzetében az is, ha meg tudjuk őrizni a Fülöp Ferenc akadémikus dékánsága idején kivívott színvonalat, de természetesen vannak fejlesztési terveim, elképzeléseim. A képzés korszerűsítésénél két szempontot szeretnék szem előtt tartani: szolgálni a betegközpontú gyógyszerészet gyakorlati igényeit, és lépést tartani a gyógyszerészeti tudományok legújabb vívmányaival. Tervezem fejleszteni az idegen nyelvű képzést, erősíteni a klinikum és a gyógyszerészképzés kapcsolatát, szakkollégiumot szeretnék létrehozni. Mindezek megvalósításában támaszkodhatom az intézeti kollégákra, számíthatok a dékánhelyettesek segítségére. Úgy vélem, céltudatos, okos időbeosztással minden feladat megoldására jut energia.