2019.07.03. 14:57
Jó a kapás a horgásztáborban, egy hétig tart a pecás gyerekek földi paradicsoma
Húsz gyerek lesi az úszót és bűvöli a vizet a Gerecz Elemér Sporthorgász Egyesület táborában. A fiúk és lányok egy hétre költöztek a Kurca-partra, hogy megmutassák, ki a legjobb pecás közülük.
A rekkenő hőségben egy vágya van az embernek: kiszabadulni a városból, és vízparton átvészelni az afrikai forróságot. Ha még egy pecabot is lóghat a kézben, az aztán már tényleg a legjobb forgatókönyv.
Húsz gyerek most egy hétig élvezheti a „földi paradicsomot" a horgászegyesület táborában. A 8 és 13 év közötti gyerekeknek haza sem kell menniük: a Mentettréti Természetjáró Parkban felállított sátrakban töltik az éjszakákat.
A tábornak már múltja van. Még a kétezres évek elején hívták életre a közös horgászatot. A gyerekek nagyon szeretik, hogy egy hétig a természetben lehetnek, és csak a pecázásra figyelnek. Tavaly a meghirdetett 25 helyre 75-en jelentkeztek. Idén ezért nem is reklámozták, de így is gyorsan elkeltek a helyek. Volt, aki már januárban igyekezett lefoglalni a magáét.
Az 5 lánnyal és 15 fiúval 10 felnőtt van kint a stégeken, folyamatosan figyelnek a gyerekekre. Sikerélmény van bőven: törpeharcsa akad leggyakrabban a horogra, de dévért és pontyot is fognak az ifjú horgászok. – A táborban olyan gyerekek vannak, akik már többnyire horgásznak, de a felnőttek így is igyekeznek mindenben segíteni nekik: halat kivenni, szereléket igazítani, vagy horgászkérdésekben is. Nekünk az a célunk, hogy beleszeressenek ebbe a sportba. A horgászaton kívül a rendőrök és a tűzoltók is tartanak nálunk bemutatót, és sokat játszunk is. A tábor verseny is: van mérlegelés. A legjobb kupát kap, de senki sem távozik oklevél nélkül – mondta el a tábort szervező egyesület elnöke, Kalamusz Endre.
Amíg beszélgetünk, a stégeken a gyerekek csendben nézik az úszókat. A nyüzsgés akkor indul be, ha valamelyik bot ívesen megfeszül.
Grosics Gergő is szorgalmasan próbálkozik, ha fogásban nem is, de dumában már kész horgász.
– Tegnap fogtam egy tízkilós pontyot. Csak a szeme volt ekkora! – meséli somolyogva. Persze hamar kiderül, hogy a „meseponty" egy nullával többet nyomott. Azért már volt régebben nagy fogása, egyszer egy nyolckilós amúr, egyszer meg egy tízkilós szürkeharcsa.
– Egy órán keresztül fárasztottam a harcsát a Kurcán, hatan néztek közben. Aztán nagybátyám szákolta ki nekem. Apám eleinte el sem akarta hinni, de aztán nagyon büszke volt rám. Ő vitt el először horgászni, négy-öt éves lehettem, úgyhogy nyolc-kilenc éve pecázok. A legjobban azt szeretem benne, hogy kint vagyunk a természetben. Meg nagy élmény fárasztani a halakat, utána meg lefényképezkedni velük, ahogy a kezemben vannak – mesélte Gergő.
