A Gabonakutató fajtái is eredményesen szerepeltek országos kísérletben

A következő években növekszik majd az őszi búza termesztése az ökológiai területeken. A KSH aktuális adatai alapján a 300 ezer hektár körüli ellenőrzött ökológiai területből az élelmezési célú gabonafélék több mint 40 ezer hektárt fednek le, ennek jelentős részén őszi búzát és tönkölyt termelnek. 

A 2020/2021-es szezonban az országos lefedettségű, hét ökológiai gazdálkodásra minősített helyszínen – Debrecenben, Karcagon, Kiszomboron, Martonvásáron, Száron, Szemelyen és Fertődön – összesen 21, az ökogazdálkodás számára ígéretes hazai és külföldi nemesítésű őszi búzafajta teszteltek. A Csongrád-Csanád megyei Kis­­zomboron a kísérlet a szélső­séges időjárási körülmények miatt idén értékelhetetlen volt, ezért annak eredményeit nem közölték. 

A szegedi Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. három fajtával vett részt a kísérletben, a GK Ígéret, a Bagó és a Déva közül hozamra a hat megmaradt helyszínen a GK Ígéret teljesített legjobban, 6,07 tonnás eredménye a 7. helyhez volt elég. Ugyanakkor fehérjetartalomban nem jeleskedett, abban a GK Déva bizonyult legjobbnak a szegedi fajták közül, a 11,19 százalék a 8. helyhez volt elég.

Sikértartalomban ismét az Ígéret végzett előrébb, 21,82 százaléka a 9. helyet jelentette a 21 vizsgált fajta közül. Ha csak a hozamra koncentrálunk, Debrecenben a harmadik legjobb lett a GK ígéret, Martonvásáron a negyedik, közvetlenül a Déva előtt, de itt a Bagó is feljött a 8.helyre. Vagyis úgy tűnik, ez a föld és az időjárás a legideálisabb a szegedi fajtáknak. De csak át­­lagosan, merthogy a Bagó 4,7 tonnás hozamával Eszterágpusztán a legjobb lett, de Fertődről is elhozta a „bronzot”. A szakemberek szerint megalapozott következtetéseket legalább két év vizsgálata után lehet meghozni a tesztben részt vevő fajták ökoalkalmasságával kapcsolatban. 

A kisparcellás teszt első éves eredményeivel a kí­­sérletet megrendelő fajtaképviselők és nemesítők elégedettek voltak, amit az is igazol, hogy a 2022-re még több, immár 26 őszibúza-fajtát kívánnak teszteltetni, és ezzel párhuzamosan elindul a tönkölyfajták vizsgálata is ugyanazokon a helyszíneken. A kísérlet egyúttal a ve­­tőmag-forgalmazóknak is fontos, annak eredményei alapján tudják meghatározni, mely fajtából lehet szükség ökológiai minősítésű fémzárolt vetőmagra a következő években. 

A hazai öko kalászos gabona jelentős részét most még feldolgozatlanul exportáljuk, ám a kézműves pékségek terjedése, vagy az áruházláncok választékának bővítése a magyar ökobúza itthoni fogyasztását is ösztönzi. A learatott búzából évről évre egyre nagyobb mennyiség kerül a hazai malmokba, illetve onnan a magyar fogyasztók asztalára.