Ha nem érkezik meg egy fontos számla, azonnal szóljunk a szolgáltatónak

A számlázási módoknál választhatunk a papíralapú vagy elektronikus lehetőség között. Meghatározhatjuk azt is, hogy az elszámolási időszak alatt bediktáljuk-e az aktuális mérőállást, vagy a szolgáltatóra bízzuk az egyes részszámlák összegének meghatározását. A számlázási módok között van átjárás, a változtatási lehetőségeket a szolgáltatók üzletszabályzata rögzíti. 

Az elszámolási időszak ál­­talában egy év, ami nem naptári évet jelent, hanem az éves leolvasások közötti időszakot. Minden éves leolvasás után elszámoló számla készül, amely összeveti az év során kiszámlázott díjakat a tényleges fogyasztással, és a szolgáltató a kettő különbségéről állít ki számlát. 

Két elszámoló számla között részszámlákat állítanak ki, amelyek a fogyasztást a felhasználó kérése szerint számítják. Jellemzően 11 rész- és egy elszámoló számla érkezik egy évben, ám előfordul – főként a víziközműveknél –, hogy csupán két-három havonta számláz a szolgáltató. 

Ugyancsak összevont számla érkezhet azokban az esetekben, amikor az összeg nem ér el egy bizonyos értéket, az összevonást általában 4-5000 forint alatt használják a szolgáltatók. A mérő nélküli felhasználók számláikat az év során egyenlő arányban elosztva kapják. 

Fontos, hogy a számlákat fo­lyamatosan kísérjük figyelemmel, és amennyiben nem kapjuk meg, mielőbb vegyük fel a kapcsolatot a szolgáltatóval. Ha a szokottnál magasabb összegű számlát kaptunk, járjunk utána, mi okozhatta az eltérést. A társaságoknak 15 napja van reagálni a reklamációra. 

Ha nem értünk egyet a szolgáltató válaszával, lakossági fogyasztóként a megyei kormányhivatalhoz fordulhatunk vizsgálati kérelemmel.