Kontuly Béla, az alsóvárosi freskók festője Bálint Sándor barátja volt

A közelmúltban emlékeztünk meg Aba-Novák Vilmosról, aki a szegedi Hősök kapuja és a Dömötör-torony keresztelőkápolnája freskóit készítette. Kortársa volt Kontuly Béla, aki­­nek képeit ma is értékelik a gyűjtők: 2017-ben a Kieselbach Galéria őszi árverésén Csend­élet kaktuszokkal és naranccsal című képe kelt el a legmagasabb áron, 60 millió forintért. 
 

Freskók Alsóvároson 
 

Aki az alsóvárosi templom freskóit valaha megcsodálta, az előtt nem ismeretlen Kontuly munkássága. Nevéhez köthető a Szűz Mária hét öröme és Szűz Mária hét fájdalma freskók elkészítése, a művész festette ki az alsóvárosi templom gyóntatófolyosóját és keresztelőkápolnáját is. A munkát egy váratlan betörés is nehezítette. Az esetről Kiss Norbert egyháztörténész, teológus is említést tett, aki 20. századi mindennapok Alsóvároson sorozatában a Szeged folyóiratban a freskók elkészültét is feldolgozta. Forrása volt mások mellett a rendház Historia Domusa, azaz háztörténete, amit a szerzetesek vezettek. 

Római ösztöndíjasok 
 

Kiss Norbert írásából kiderült, Aba-Novákot és Kontulyt nem csak a szegedi freskók kötötték össze. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi mi­niszter nevéhez fűződik az 1920-as évek végén a külföldön működő Collegium Hungaricumok létrehozása, a római Collegiumot 1927-ben alapították. Az első művészösztöndíjasok 1929-ben utaztak Rómába, köztük volt Aba-Novák Vilmos és Kontuly Béla is. Az ösztöndíjasok az 1930-as évek Magyarországán számos állami és egyházi megbízást kaptak – éppen emiatt mellőzték őket 1945 után. Kontuly állami megbízásokat pályázatai ellenére nem kapott, az egyháztól azonban, mint azt Kiss Norbert is idézte, még több megrendelés érkezett, mint a háborút megelőző időben.

 „1947 után, főként a fe­rencesek jóvoltából, akik kolostorról-kolostorra adták, sokat foglalkoztatott fal- és oltárképfestővé vált” – szerepel Bizzer István Kontuly Béla 1904–1983 című könyvében. 
 

Freskók után kiáltanak 
 

Nem az alsóvárosi templomban látható alkotások voltak Kontuly első munkái Szegeden: 1931-ben festette meg a szegedi egyetem auláját díszítő, azóta megsemmisült 6 falképet. 1947-től három éven keresztül vett részt az Alsóvárosi Kolostor templomának és rendházának festésében. A Historia Domus így örökítette meg az első személyes kapcsolatfelvételt 1947 augusztusában: „12-én Kontuly Béla festőművész járt nálunk meghívásunkra. A templom vakolatlan felületei u.i. freskók után kiáltanak. Egyelőre tervet kértem tőle minden kötelezettség nélkül.” Kevesebb mint egy hónap múlva a szerzetesi közösség megrendelte a templom hajójának két freskóját – Szűz Mária hét öröme és Szűz Mária hét fájdalma – Kontuly Bélától, darabonként 7000 fo­­rintért. A gyóntatófolyosó és a keresztelőkápolna kifestésére is Kontuly kapott megbízást. A munka azonban 1948 áprilisában majdnem félbeszakadt, ugyanis a templomot kirabolták. A Délmagyarország is írt az esetről júniusban, amikor elfogták a tetteseket. 
 

Kirabolták a templomot 
 

„A sekrestye rácstalan ablakán hatoltak be a betörők, a sekrestyéből a szószéken át a templomba mentek a Tabernákulumot feltörték. Szerencsétlenségünkre két ciborium is benn volt, a monstrancia is első péntek miatt… Az eset megdöbbentette az egész várost, de különösen Alsóvároson keltett mély hatást. Anyagilag is érzékenyen érintett (...) Pedig híveink hallatlanul megörültek a gyóntatófolyosó rendbehozatalának. Mivel az éppen itt levő Kontuly festőművész rendkívüli olcsó ajánlatot tett kis freskók készítésére” – így maradt fenn a Historia Domusban a betörés. Az alsóvárosi hívek azonban összefogtak, és sikerült a kőművesmesterek bérét kifizetni, valamint a Kontuly-freskókat is elkészíttetni. Április 29-ére a művész elkészült a második nagy freskóval is. A híveknek rendkívül tetszik s a legegyszerűbb öreg nénikék is elkapják az utcán a mestert és úgy hálálkodnak: áldja meg az Isten az aranyos kezét, hogy így megszépítette templomunkat. 1948. június 29-én szentelte fel dr. Hamvas Endre megyés püspök az elkészült alkotásokat és a restaurált sekrestyét, ezután kezdték el keresztelőkápolnává átalakítani a torony alját. 
 

Fráterré fogadták 
 

Kontuly Béla készítette el a ká­­polna négy falképét – kettőt ingyen –, felesége, Fuchs Hajnalka festőművész készítette és festette a kápolna üvegablakát. A szerzetesek felvetették, hálából fráterré fogadják Kontulyt – akiről azt is érdemes megemlíteni, hogy a neves szegedi néprajztudós, Bálint Sándor jó barátja volt. N. Szabó Magdolna Rejtőzködő képek – Kontuly Béla, Bálint Sándor és Szeged-Alsóváros című írásában arra is rámutatott, hogy a festő és a néprajztudós a szó legszorosabb értelmében voltak kortársak: mindketten 1904-ben születtek – Kontuly Miskolcon –, a festő három évvel élte túl a szegedi tudóst. 

Baráti viszonyukat bizonyítják a festőművész Bálint Sándorhoz írott levelei, valamint a tény, hogy a néprajztudós maga is birtokolt Kontuly-festményt, amit feltehetően megvásárolt a művésztől. A Kánai menyegző című táblakép 1940-ben ké­szült, „többek szerint a bibliai jelenet kelyhet tartó férfialakja Bálint Sándor arcmását viseli”. Bálint Sándor Modern mű­­vészfejek sorozatában is szerepelt festőművész barátja, és N. Szabó Magdolna arról is em­­lítést tett, hogy egy még lappangó pannó elkészítésében is nyújtott segítséget a néprajzkutató, ami kifejezetten Alsóvároshoz köthető.