Szegedi hírek

2022.05.26. 17:25

Gyereknapok száz évvel ezelőtt

Bábelőadás gyerekeknek – ezen a programon kívül az összes többi felnőtteknek szólt az 1914-es szegedi gyermeknapon. Lapunk első évtizedeiben inkább a jótékonykodáson volt a hangsúly, mint a kicsik szórakoztatásán.

Farkas Judit

Gyermeknapi gyűjtés az 1900-as évek első évtizedeiben. Fotó: Fortepan/Magyar Bálint

Gyermeknapi gyűjtés az 1900-as évek első évtizedeiben. Fotó: Fortepan/Magyar Bálint

„Városunk arany-ifjúsága (...) alig várja már, hogy működésbe jöjjön érdekesnél-érdekesebb nyereménytárgyaival a szerencsekerék s bőven ontva pompás szórakozást igérő készletét a konfetti-sátor, no meg a hűsítő és kedvderítő italok sátra. A szerencsekerékhez szükséges ajándéktárgyak, amelyek közé ujabban az eleven baromfiak is büszkén sorakoznak, — a kir. Ítélőtábla portásánál adhatók le.” 

Az idézet az 1916. június 8-i Délmagyarországból szárma­zik, és nem biztos, hogy a tartalma alapján kitalálnánk, milyen ren­dezvényre invitál. 

A nagyok szórakoztak 

Ma ugyanis nagyon másképp néz ki egy gyermeknap, mint akkoriban. Most a kicsik szórakozásán van a hangsúly a sok körhintával, játékárussal, vattacukorral, más édességekkel, gyerekkoncertekkel. 

Akkor inkább a nagyokén volt – akik szórakozva adakozhattak a szegény sorsú gyerekek javára. Magyarországon az Országos Gyermekvédő Liga kezdeményezésére már a 20. század első évtizedében is rendeztek gyermeknapot, ha nem is minden évben. 

Edelsheim-Gyulai Lipót egyesületi elnök 1909-es beszédéből maradt ránk, hogy 1908-ban már 2262 vidéki város és község vett részt a megünneplésében. 

Kettőt is rendeztek 

Lapunk 1910-ben indult, lapszámaink alapján még háborús években is tartottak gyermeknapot Szegeden. Országosan a húszas években vált rendszeressé, ami itt már ekkor gyakorlat volt: a május vagy a június valamelyik napját kinevezték gyereknappá. 

Sőt, az is előfordult, hogy az esős idő miatt nem folyt be elég nagy összeg a jótékonykodóktól, ezért a gyermeknapot megismételték egy augusztusi időpontban – ez 1919-ben történt. Mára állandó dátum maradt mindenütt május utolsó vasárnapja. 1914-ben arról írt a Délmagyarország, hogy az előző két évben a pénztelenség miatt nem rendeztek gyermeknapot. Közölték az az évi várható programját is, amiből láthatjuk, hogy nem elsősorban a gyerekek szóra­koztatásáról szólt akkoriban ez az ünnep. 

Pezsgő és bábok 

„Az (...) értekezlet megállapodott abban, hogy junius 14-én tartják meg a napot a következő programmal: Reggel 6 órakor katonazenés ébresztő. Délelőtt 10-től 1 óráig gyűjtés a Kárász-utcán és a Széchenyi-téren. Tizenegy órától egy óráig a gyűjtés alatt a Széchenyi-téren katonazene játszik. Délután két órakor a gyermekek gyülekezése a Széchenyi-téren; onnan felvonulás Újszegedre. Újszegeden szintén katonazene lesz; sátorokat állítanak föl, amelyekben urihölgyek fognak árusítani cukrot, képeslevelezőlapokat, konfettit, pezsgőt stb. Tombola is lesz. A játék-téren a gyermekek tartanak ünnepet: bábszínház játszik és az Árpád-Otthon énekkara énekel. Este előadás lesz a városban, (...) fellép Vay Gáborné grófné; lesz hegedüszám, énekszám, dalárda.” 

A Délmagyarország arra figyelmeztette az adakozókat: vannak, akik azt mondják, ne adakozzunk a gyermeknapra, mert az ott összegyűjtött pénzt elviszik in­­nen, abból Szegeden nem marad semmi, de ne higgyenek nekik! Az Országos Gyermekvédő Li­­ga két nagy intézetet is tartott fenn a városban, az Árpád Otthont és az Iparostanonc Otthont. 
 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában