Saját halálát is megjósolta - tíz dolog, amit mindig szeretett volna tudni Nostradamusról

Nostradamus jóslatai időről időre a médiában is felbukkannak. Olykor álpróféciákat kapunk kéretlen lánclevél formájában: ezek inkább szórakoztatóak, mint ijesztőek, noha rettenetes dolgokat vetítenek előre bennük. Az utókor megítélése kettős: vannak, akik szerint belemagyarázzák a jóslatokba, hogy beteljesültek, de sokak szerint jósversei, A próféciák eredetiek, és Nostradamus ténylegesen próféta volt. E vélemények szerint megjósolta a francia forradalmat, Napóleon és Hitler fellépését; mindkét világháborút, a Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadásokat. A műveiről született "hívő" könyvek aktuális eseményeket is találnak többnyire, amiket Nostradamus jóslataihoz kötnek - ilyen volt a holdraszállás, Diana hercegnő halála vagy a Challenger-katasztrófa, legújabban a migrációs krízis és a Notre Dame leégése. Sokan a World Trade Center leomlását olvassák ki e sorok mögül: "A nagy víz másik oldalán // alászáll két nagy madár, // a királynő kinek keze tüzet tart, s trónja vízből emelkedik, // látja amint a két ördögi torony leomlik" A próféciákon kívül azonban keveset tudunk Michel de Nostredame-ról, latinosított neveén Nostradamusról. Mutatunk néhány érdekességet. Itt pedig azt olvashatják el, miket jósolt egyes értelmezők szerint 2019-re.

1. Már a származása is misztikus: a családban apáról fiúra szállt a hagyomány, miszerint a család tagjaiban "bibliai vér folyik", Jákob és Lea családjának, Issachar izraelita törzsének leszármazottjai. Egyébként anyai és apai ágon is kikeresztelkedett, katolikussá lett zsidó orvoscsalád leszármazottjaként látta meg a napvilágot.

2. Nem jósként szerzett először hírnevet, hanem pestisdoktorként. Édesapja a jogi pályát választotta, Michel viszont orvos nagyapjától tanulta többek között az asztrológiát is, így ő is inkább a tudomány felé vette az irányt. Montpellier orvosi egyetemén végzett, de akkor már tevékenykedett pestisdoktorként. Nem volt egy gyáva ember: bejárta Franciaország nagy részét, és segített azokban a városokban is, amelyeket legjobban sújtott a járvány. Csodadoktornak is nevezték, tehát valószínűleg közmegelégedésre végezte a dolgát - pedig a pestisdoktor ekkoriban nem tudott mást tenni, mint hogy felerősíti a beteg szervezetét, biztatja, hogy le tudja győzni a kórt, és higiéniai tanácsokat ad a települések vezetőinek. Közben speciális, jellegzetes "védőruhájában" a csőrös maszkkal reménykedik, hogy ő maga nem kapja el a fertőzést. Nostradamus nem is kapta el. Személyes tragédiája viszont egy ma ismeretlen betegséghez köthető: a Wikipédia szócikke írja, hogy első feleségét és két gyermekét egy kór vitte el, nem maradt ránk, miféle.

Pestisdoktor - Nostradamus is hasonló ruhát viselt munka közben. Kép forrása: Wikipédia

3. Elterjedt róla. hogy eretnek, a katolikus egyház nem nézte jó szemmel tevékenységét. Valójában azonban keresztény nevelést kapott, és haláláig hithű katolikusnak vallotta magát.

4. Nostradamus kétszer nősült. A pestisjárvány második hullámának híre olaszországi vándorlás közben érte, és megint hazament segíteni. Amikor a járvány alábbhagyott, megnősült Aixben. Egy gazdag özvegyet, Anne Ponsart Gemelle-t vette el, majd családjával Salonba költözött, és ott is élt élete végéig (a ház, melyben életüket leélték, ma is megtekinthető Place de la Poissonnerie-ben. Hat gyermekük született, három lány és három fiú.

5. Kozmetikusként is nevet szerzett, sereglettek hozzá a szépülni vágyó gazdagok. A mesterséget olaszországi vándorlásai alatt tanulta ki. 1554-ben tanítványra, asszisztensre és barátra talált Jean-Aymes Chavigny, egy 30 éves teológia- és filozófiadoktor személyében, aki munkára jelentkezett nála, és később első megbízható életrajzának írója lett.

6. Csak második házassága idején kezdett el jósolni, amikor letelepedett Salonban. A csillagászatot, az asztronómiai számításokat ekkor még hobbiként kezelte, és nappali munkái mellett éjszaka foglalkozott ezekkel a dolgokkal. Hetente néhányszor éjszakánként „elragadtatott állapotba" került, „megszűnt körülötte a külvilág", lelki szemei előtt fura képek, látomások és történetek elevenedtek meg emberekről, eseményekről. Ezeket Nostradamus a jövőről szóló híradásoknak tartotta, és lejegyezte. Csillagászati ismeretei és műveltsége segítségével megpróbálta kitalálni, ezen események mikor és hol fognak lejátszódni és mit jelentenek valójában. Hitte, hogy az általa látottak-hallottak jövendőbeli valós események, melyek pontosan úgy meg fognak történni, ahogy lelki szemei előtt lejátszódtak. Viszont abban már maga sem volt mindig biztos, hogy ezen események mely dátumokhoz köthetőek. A próféciák (Les propheties) című mű, ami ezeket a látomásokat versekké feldolgozott formában tartalmazta, először 1555-ben jelent meg.

7. Anyagiakkal is ösztönözte a csatornázást, miután a pestisjárványok alatt megismerte, mekkora jelentősége van a köztisztaságnak egy-egy járvány terjedésében. Az 1554-59-es években Adam Crappone mérnök városcsatornázási terveit jelentős összegekkel támogatta. Ekkor már vagyonos embernek számított, jóstehetségének is híre ment, és egyre többen fordultak hozzá ügyes-bajos dolgaikkal.

Michel de Nostredame, azaz Nostradamus.

8. Az első beteljesült jóslat sok értelmező szerint a francia királyi családnak szólt, de nem örülhettek a beteljesedésnek. A jóslások híre annak idején eljutott a királyi udvarba, és 1556-ban II. Henrik francia király üzent, hogy személyesen akar találkozni az orvos-csillagásszal. Nostradamus Párizsba utazott a királyhoz, ahol annak reneszánsz beállítottságú felesége, Medici Katalin nagyon megkedvelte. A királyi család jövőre vonatkozó kérdésére azt jósolta: Katalin három fiát is királyként fogja látni. Így is történt, bár a királyné minden bizonnyal nem ezt várta: mindhárom fia uralkodott viszonylag rövid ideig, és mindháromnak rövid élet jutott. 1559-ben II. Henrik egy lovagi tornán történt balesetben megsérült és meghalt. Egyes jóslatmagyarázók szerint pontosan úgy, ahogy A próféciák I. fejezetének (első száz versének) 35. verse megjósolta. Ezt a jóslatot szokták idézni mint „a Próféciák első beteljesült jóslatát". Nostradamus országos hírnévre tett szert, könyvét utánnyomni, majd hamisítani kezdték. 1564-ben Katalin 300 arannyal ajándékozta meg a prófétát, és kinevezték udvari tanácsosnak és királyi orvosnak.

9. Nostradamus a saját halálának időpontjával is tisztában lehetett - legalábbis első életrajzírója szerint. 1666. június 17-én végrendelkezett: ekkor 62 éves volt, és kínozta köszvény, ízületi bajok, egészsége megromlott. Július 1-ről másodikára virradó éjjel halt meg, este úgy búcsúzott el barátjától és életrajzírójától késő este: "Nem fog látni életben hajnalkor." Saját halálának körülményeit már egy évvel azelőtt megírta. Holttestét július 2-án reggel fedezték fel. Bár messze földről zarándokoltak hozzá híres, tekintélyes emberek akár csak azért is, hogy lássák, a tekintélyt nem váltotta vagyonra. Nem volt szegény, de nem is volt nagy az örökség, amit szétosztott. A saloni Szent Lőrinc-templom negyedik oldalkápolnájában nyugszanak a maradványai egy urnában, ahová a forradalmi hatóságok gyűjtötték a lakosság felháborodása miatt - miután feldúlták a templomot a francia forradalom alatt. Eredeti sírfelirata látható a kápolnában, amit maga az özvegye készített. Az a hiedelem járja, hogy amikor kihantolták, a nyakában egy medál lógott, a kihantolás dátumával.

A World Trade Centernél történt terrortámadásról is azt tartják, Nostradamus előre megjósolta.

10. Megjósolta Petőfi Sándort. Nostradamus magyar témájú jóslatokat is készített: élete végén, egy magyar főembertől – egyesek szerint Zrínyi Miklóstól – megbízást kapott magyarországi (pannóniai) próféciák készítésére. A jóslatban leírtakat némelyek szerint nem Zrínyiről, hanem Petőfi Sándorról szólnak:

"Alacsony sorból jött ifjú legény,

kinek Isten nem sok évet enged,

de senki sem tesz túl a szellemén,

legnagyobb poéta lesz, kit Pannónia termett.

Vándorol sokat, és gyorsan él,

egész világra szól minden sora,

csontjait őrzi délen csatatér,

nyugvóhelyét nem lelik soha."

Majdnem egy teljes centúriát szentelt hazánknak, köztük tartják számon a IX. centúria 90. versét. Ez arra utal az értelmezők szerint, amikor Hitler és Gömbös Gyula megállapodást kötöttek: "A nagy Germánia egy kapitánya // Jön színlelt segítségül, // A királynak királyoktól segítség Pannóniában, // Hogy annak lázadása nagy vérontássá legyen".

A pestisdoktorok jellegzetes öltözéke is a higiéniát szolgálta: ennek alsó része egy olajokba és gyógyporokba áztatott ing volt, amire még bokáig érő csuklyás szattyánbőr kámzsát és széles karimájú kalapot, ezenkívül kesztyűt és bokáig érő cipőt húzott. Az öltözék legkülönösebb darabja egy madár csőrét formázó, a szemnyílást üveggel fedő álarc volt, melyben fertőtlenítő hatásúnak gondolt balzsamok, növényrészek (elsősorban fokhagymalevél) voltak. Az öltözék szinte hermetikusan elzárta a pestisdoktor testét a külvilágtól.