2014.05.18. 15:19

Császármetszés: szülés műtéti úton

A legenda szerint Julius Caesart is császármetszéssel segítették a világra – az első császármetszést túlélt anyát azonban a XV. században említik a feljegyzések, Caesaré pedig fia felnőtt korában is annak tanácsadója volt. Ma hozzávetőlegesen minden harmadik magyar gyermek műtéti úton látja meg a napvilágot. Mik a leggyakoribb javallatok, hogyan zajlik a műtét, és mire ügyeljünk a felépülés időszakában?

Farkas Judit

[namelink name="Novák Tibor"] egyetemi adjunktustól, a szegedi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Terhespathológiai Osztályának vezetőjétől megtudtuk: a császármetszés a szülés olyan módja, amelyet bizonyos anyai vagy magzati, vagy anyai és magzati javallatok esetén végeznek.

– Nincs lehetőség a hüvelyi szülésre vagy annak gyors levezetésére; az anya vagy a magzat, vagy mindkettő állapotában olyan változás áll be, amely miatt szükséges a szülés gyors befejezése. Ezek a helyzetek leggyakrabban a magzat méhen belüli állapotával köthetők össze – foglalta össze Novák Tibor: lassul például a magzat szívfrekvenciája. Ide tartoznak a beilleszkedési rendellenességek is, mint a harántfekvés, vagy első gyermek esetén a medencevégű hosszfekvés. Anyai szempontból a méhszáj nem megfelelő tágulása, hirtelen, befolyásolhatatlan vérnyomás-kiugrás, terhességi toxémia, a méhlepény idő előtti leválása, lepényfekvési rendellenességek, előzetes betegségek vezethetnek mások mellett császármetszéshez. Két előzetes császármetszés után a következő szülésnél előre eltervezett műtétet ír elő a szakmai protokoll.

A műtét lefolyása

– A hasfal és a szeméremtest érintett területének borotválása, hólyagkatéter felhelyezése.

– Gerincközeli érzéstelenítés: spinális vagy epidurális. Altatásban csak akkor végzik a műtétet, amikor nincs lehetőség az érzéstelenség kialakulásának a kivárására, vagy a gerincközeli érzéstelenítésnek eleve ellenjavallata van.

– A műtéti terület fertőtlenítése után általában vízszintes bemetszéssel nyitják meg a hasfalat, 2-3 centiméterrel a szeméremcsont felett. Szétválasztják a hasfal rétegeit, feltárják a hasüreget, a húgyhólyagot lefejtik a terhes méhről. Megnyitják a méhfalat, majd a magzatburkot, kiszívják a magzatvizet, majd kiemelik az újszülöttet.

– Eltávolítják a méhlepényt, kitisztítják a méh űrét, zárt méhszáj esetén kitágítják azt a méh felől, hogy távozhasson a véres váladék, a gyermekágyi folyás. Alapos hasűri ellenőrzés után zárják a felnyitott rétegeket, a bőrt általában felszívódó varrattal. Sebkötözés és hüvelyi fertőtlenítés után az édesanyát 24 órán át megfigyelés alatt tartják. A műtét után gyógyszert kap a vérzés csillapítására és a méh összehúzására, szükség szerint fájdalomcsillapítókat és egyéb gyógyszereket is.

Felépülés

A műtét után 12 órával elkezdik az édesanyák mozgatását, mobilizálását a trombózis és az embólia elkerülése érdekében. 24 óra után távolítják el a hólyagkatétert és – amennyiben behelyeztek – a dréncsövet, amely a a hasüregben felgyülemlett váladékot elvezeti. – Ekkor oldalára fordulva, a hasfalát fogva, védve az anya maga is felkelhet már – hallottuk Novák Tibortól.

Miért egyre több a műtét?

A császármetszések száma a magzat állapotát kimutató diagnosztikai eszközök fejlődése miatt is növekszik, tudtuk meg Novák Tibortól. Az ultrahangvizsgálaton korábban kiderül a méhen belüli kóros magzati állapot, fekvési rendellenesség. Továbbá a szülő nők életkora kitolódott, emiatt nagyobb rá az esély, hogy az anya szerzett már valamilyen alapbetegséget. Emellett az asszisztált reprodukciós beavatkozások következtében sokkal gyakoribb az ikerterhesség, és ezeknek bizonyos százalékában eleve császár javallott. Amennyiben az első terhesség császármetszéssel végződött, fennállhat a veszély, hogy a méh előzetes hege szétválik, ezért szintén nagyobb az esélye az újabb császármetszésnek.

Az egyetemi adjunktus kiemelte: a hasfali seb miatt nagyobb a vérzéses, fertőzéses szövődmények esélye, de nem gyakori. Viszont a varratok fizikai behatásra megpattanhatnak, a seb szétnyílhat, felülfertőződhet. Fontos a kötéscsere 2-3 naponta, a megfelelő tisztálkodás és rendszeres betétcsere, a zuhanyzásnál átnedvesedett kötés cseréje, mivel a sebet nem érheti víz. Az anya lehetőség szerint másfél-két hétig csak a babával és magával foglalkozzon, ne emeljen az újszülött súlyánál nehezebbet, ügyeljen a lefekvés, felkelés mozdulataira, óvja a hasfalat – a haskötő is hasznos lehet. Ha a seb vérzik, szétnyílik, váladékozik, az anya belázasodik, orvoshoz kell fordulni – az eset ismeretében döntenek a kezelésről. Ha pedig minden rendben halad, két hét-tíz nap után már nem kell kötözni a sebet. A fizikai terheléssel, házasélettel meg kell várni a szülés utáni hathetes kontrollvizsgálatot, utána is fokozatosan szabad elkezdeni mozogni, tornázni.

* * *

Kihívás és felelősség

A magyar nő esetéről, aki tizenöt császármetszésen esett át, úgy vélekedett Novák Tibor: szerencsés a jó sebgyógyulási folyamatok miatt, de szakmai szempontból nagyon nagy kihívás és felelősség ennyi császármetszést elvégezni. – A császármetszés négyszer-hatszor több szövődménnyel járhat, mint a hüvelyi szülés – mondta el az adjunktus. Ilyen a húgyhólyag-, ér- vagy bélsérülés, a súlyos vérzés, amely miatt a méhet is eltávolíthatják, a gyógyulás folyamán hasűri összenövések is kialakulhatnak. Ezért kérésre nem végeznek császármetszést – és azt tanácsolják, a következő terhességgel várjon az anya a szüléstől számított legalább egy évig.