Uniós földrajziárujelző-oltalom védi a magyar kézműves és ipari termékeket 2025 végétől

Egy friss uniós rendelet értelmében 2025. december 1-jétől uniós földrajziárujelző-oltalmat kaphatnak olyan egyedi magyar kézműves és ipari termékek, mint a herendi porcelán, a halasi csipke vagy az ajkai kristály - tájékoztatta a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) hétfőn az MTI-t.

Kollár Csilla művészettörténész, a nagyszabású Sisi-kiállítás kurátora mutatja a Budavári készlet egyik herendi porcelánját a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 2021. június 8-án

Forrás: MTI

Fotó: Rosta Tibor

A közlemény szerint a november 16-án hatályba lépett uniós kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló rendelet értelmében lehetőség lesz arra, hogy a mezőgazdasági termékek után az olyan kézműves és ipari termékek is oltalmat szerezhessenek az EU-ban, amelyek előállítása egyes földrajzi területekhez szorosan kötődik. Továbbá az EU-n kívüli országokból származó termékek elnevezései is egységes oltalmat kaphatnak.

Az uniós szabályozás szerint számos magyar mezőgazdasági termék, mint a budaörsi őszibarack, a csabai és gyulai kolbász, a kalocsai paprika, a makói hagyma, az őrségi tökmagolaj, a tokaji bor jelenleg is földrajziárujelző-oltalom alatt áll, ugyanakkor a nem mezőgazdasági termékek eddig nem kaphattak egységes uniós védelmet

- közölték.

Eddig a termelőknek az egyes tagállamok nemzeti szabályaira kellett hagyatkozniuk és kellett keresniük a jogi lehetőségeket termékeik nevének jogsértéssel szembeni védelmére - írták.

2025 december elsejétől a szükséges követelményeknek megfelelő kézműves és ipari termékek nevének oltalmát egyetlen, az összes tagállamra kiterjedő földrajzi jelzés iránti kérelemmel lehet igényelni- idézte a közlemény Farkas Szabolcsot, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnökét.

A bejegyzett földrajzi jelzéssel azonosított kézműves és ipari termékek termelői használhatják termékeiken az oltalom alatt álló földrajzi jelzés hivatalos logóját - tette hozzá.