A titok a stratégia – örök harc a továbbjutásért

A sakk térben és időben összeköti a gyerekeket és felnőtteket, miközben játszva fejleszti a legkisebbeket. Kihat az élet egyéb területeire, például a tanulásra, segíti az összpontosítást, a stratégiai és taktikai gondolkodást.

Ábrahám Zoltán, a Vásárhelyi Pákozdy Ferenc Sakk Sport­egyesület tagja szerint a sakkot a csendes őrültek sportjának tartják, és valóban, főként a nyugodtabb típusok eredményesebbek. De jól emlékszik a vásárhelyi születésű, fiatal Tolnai Tibire, a későbbi sakknagymesterre, aki örökmozgó alkatával simán rácáfolt. Ez a játék önfegyelemre tanít, a legnagyobbak napi 10-12 órát ülnek a tábla mellett, elemzik a partikat, tanulnak, fejlődnek. Lékó Péter világbajnok jelöltként 15-16 órát töltött játékkal.

– Mindez eléggé sziszifuszi, türelem, kitartás és szorgalom kell hozzá, meg sokat számolni, variációkat, játszmákat követni és elemezni – sorolta Ábrahám Zoltán, aki szerint az eredményes matek viszont egyáltalán nem feltétel, amire a nagyok közül ismét egy vásárhelyi származású nemzetközi nagymester, Grósz Péter Attila a példa; matekból kettes-hármas eredményekkel végzett. Inkább a lo­­gikai készség számít.

– Régen az egykori Hódiköt vagy a Porcelángyár sportegyesületein belül is működött sakkszakosztály, de volt a honvédeknél is csapat – mesélte Ábrahám Zoltán, aki jól emlékszik az itt szolgáló mesterszintű játékosokra. Mostanság a Vásárhelyi Pákozdy Ferenc Sakk Sportegyesület tagjai heti kétszer találkoznak, akik jellemzően vagy még igen fiatalok, vagy az ötvenes-hatvanas korosztály játékosai. Ábrahám Zoltán azt mondta: a hatodik-nyolcadik osztályosoknál markáns a lemorzsolódás, sokukat elviszik az iskolai kötelezettségek, a szakkörök, vagy mert azt érzik, nem fejlődnek eléggé ahhoz a profi szinthez, ami később a megélhetésüket jelentené.

A tízéves Herczeg Zsófi öt éve sakkozik, már nagycsoportos óvodásként magyar bajnok volt. Azt mondta, testvérével együtt édesapjuk tanította, nővére után ő is kedvet kapott az edzésekhez. Mindent szeret a sakkozásban, de főleg, hogy teljesen leköti a figyelmét, eltereli a gondolatait a hétköznapokról.